Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) – vagyis az a jelenség, hogy a mikroorganizmusok ellenállnak az antimikrobiális kezeléseknek, különösen az antibiotikumoknak – közvetlen hatást gyakorol az emberek és az állatok egészségére. Ezen túlmenően súlyos terhet ró a gazdaságra, mivel a megbetegedések következtében megnövekednek a kezelési költségek és csökken a termelékenység. Az antimikrobiális rezisztencia becslések szerint évente kb. 33 000 halálesetet okoz az Európai Unióban, és hozzávetőleg 1,5 milliárd euró összegű költséget ró az EU-ra az egészségügyi ellátásokkal és a termelékenységcsökkenéssel összefüggésben.
Sztella Kiriakídisz biztos megbízólevele feladatként határozza meg, hogy fel kell lépni az erősen fertőző betegségek visszatérése, illetve terjedése ellen, továbbá hangsúlyozza, hogy teljeskörűen végre kell hajtani az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló, egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési tervet, és a nemzetközi partnerekkel közösen elő kell segíteni, hogy globális megállapodás jöjjön létre az antimikrobiális szerekhez való hozzáférésről és e szerek használatáról.
- Videó – „Az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló uniós cselekvési terv” (mindegyik uniós nyelven elérhető)
Az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló, egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv
Az Európai Bizottság 2017 júniusában fogadta el az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési tervet az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében, amelynek kidolgozására a tagállamok a 2016. június 17-i tanácsi következtetésekben kérték fel a Bizottságot. A cselekvési terv a 2011. évi cselekvési terven (lásd lent), az azt értékelő dokumentumon, az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre vonatkozó európai bizottsági ütemtervvel kapcsolatban beérkezett visszajelzéseken, valamint a témában indított nyilvános konzultáción alapul.
A terv legfontosabb célkitűzései az alábbi három fő pillér köré rendeződnek:
- Az Európai Unió váljon olyan térséggé, amely élen jár a bevált módszerek alkalmazásában
- Ösztönözzük a kutatást, a fejlesztést és az innovációt
- Játsszunk vezető szerepet a globális törekvések alakításában
Az első eredmények már meg is születtek – a Bizottság elfogadta például az antimikrobiális szerek körültekintő humánegészségügyi alkalmazását szolgáló európai uniós iránymutatást (mely az összes uniós nyelven elérhető). Az iránymutatás azt hivatott elősegíteni, hogy az emberi gyógyászatban visszaszoruljon az antimikrobiális szerek nem megfelelő használata, és egyre nagyobb teret nyerjen körültekintő alkalmazásuk. A dokumentum mindazokat meg kívánja szólítani, akikre feladat hárul, illetve akiknek szerepük van az antimikrobiális szerek használata terén. Az anyag kiegészíti az antimikrobiális szerek állategészségügyben történő körültekintő alkalmazásáról szóló uniós iránymutatást.
Az Európai Bizottság évente kétszer jelentést tesz közzé az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló uniós cselekvési terv (2017) végrehajtása terén elért eredményekről.
Az AMR leküzdését célzó 2017-es uniós cselekvési terv végrehajtásának kezdete óta több alkalommal is érdemi aktualizálásra került sor azzal a céllal, hogy az EU még erőteljesebb intézkedéseket hozzon az antimikrobiális rezisztencia leküzdése érdekében. Így például:
A Bizottság 2020. november 25-én elfogadta az európai gyógyszerstratégiát, mely megoldást hivatott találni több, az antimikrobiális rezisztenciával összefüggésben jelentkező kihívásra, köztük az antimikrobiális szerekkel kapcsolatos beruházások hiányára, illetve az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazására. A stratégia emellett olyan intézkedéseket is felvázol, amelyek az egészségügyi szakemberek és az európai polgárok AMR-rel kapcsolatos ismereteit hivatottak bővíteni.
A Bizottság 2020 novemberében közzétette (EU) 2020/1729 végrehajtási határozatát a zoonózisbaktériumoknál és a kommenzális baktériumoknál előforduló antimikrobiális rezisztencia nyomon követéséről és az arról való jelentéstételről. A határozat a legfrissebb tudományos szakvéleményeken alapul és a végrehajtás terén jelentkező ismert kihívásokkal foglalkozik, egyúttal pedig tudományos válaszokat fogalmaz meg, és folyamatosságot biztosít az AMR jövőbeli alakulásának felmérése terén.
2021 szeptemberében az Európai Bizottság létrehozta az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot (HERA), melynek az a feladata, hogy megelőzze és felismerje az egészségügyi szükséghelyzeteket, és bekövetkezésük esetén gyors válaszintézkedéseket hozzon. A HERA információkat gyűjt, hogy előre jelezze a fenyegetéseket és a potenciális egészségügyi válsághelyzeteket, és segíti a veszélyhelyzetek elhárításához szükséges reagálási kapacitások kiépítését. Veszélyhelyzet esetén a HERA biztosítja azoknak a gyógyszereknek, oltóanyagoknak és egészségügyi ellenintézkedésekhez szükséges egyéb eszközöknek – például kesztyűknek és maszkoknak – a kifejlesztését, legyártását és leszállítását, amelyek gyakran nem álltak rendelkezésre a koronavírus-járvány elleni küzdelem első szakaszában.
A koronavírus-járványra válaszul, mely drámai hatást gyakorolt az európai egészségügyi rendszerekre, egészségügyi dolgozókra és betegekre, az EU előterjesztette „az EU az egészségügyért” programot (2021–2027). Ez az eddigi legbőkezűbb egészségügyi program – költségvetése 5,1 milliárd eurót tesz ki, és forrásaiból uniós tagországoknak, egészségügyi szervezeteknek és nem kormányzati szervezeteknek nyújt finanszírozást, többek között olyan kiemelten fontos és sürgős egészségügyi feladatokra, mint az antibiotikum-rezisztens fertőzések számának csökkentése és az átoltottsági arány növelése.
Az Európai Bizottság 2020 májusában elfogadta „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiát, mely a fenntartható élelmiszerrendszerek térnyerését hivatott elősegíteni az Európai Unióban. Célja, hogy 2030-ra a felére csökkenjen az Unióban a haszonállatoknak és tenyésztett víziállatoknak szánt antimikrobiális szerek értékesítése. E cél megvalósítását az állatgyógyászati készítményekről szóló (EU) 2019/6 rendelet és a gyógyszeres takarmányokról szóló (EU) 2019/4 rendelet végrehajtása is elő fogja segíteni. A két rendelet egy sor intézkedést ír elő annak érdekében, hogy az állattenyésztés terén elősegítse az antimikrobiális rezisztencia leküzdését és az antimikrobiális szerek körültekintőbb és felelősségteljesebb alkalmazását.
Az állatjólét javítása kedvezően hat az állatok egészségére, csökkenti a gyógyszerek alkalmazásának szükségességét, és segíti a biológiai sokféleség megőrzését. A Bizottság felül fogja vizsgálni az állatjólétről szóló jogszabályokat, hogy kiszélesítse hatályukat, megkönnyítse érvényre juttatásukat, biztosítsa, hogy megfeleljenek a legújabb tudományos ismereteknek, és így végső soron elérje, hogy javuljon az állatjólét.
A Bizottság 2019 márciusában stratégiai megközelítést fogadott el a környezetbe kerülő gyógyszerekre vonatkozóan. Ezzel az volt a célja, hogy kezelje azokat a hatásokat, amelyeket az emberi és az állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek a környezetre gyakorolnak teljes életciklusuk során, azaz a kifejlesztésüktől kezdve a gyártásukon át egészen az ártalmatlanításukig. A stratégiai megközelítés több olyan intézkedést is magában foglal, amelyek az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósítását hivatottak elősegíteni.
- Legfrissebb eredményjelentés a környezetbe kerülő gyógyszerekre vonatkozó stratégiai megközelítés alkalmazásáról
A Bizottság nemzetközi partnerekkel – például az Egészségügyi Világszervezettel és különösen annak Európai Regionális Irodájával – is együttműködik annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó globális iránymutatások végrehajtásában az antibiotikumok megfontolt alkalmazásának népszerűsítését és nyomon követését célzó megközelítés („antimikrobiális stewardship”) alkalmazása, a fertőzések megelőzése és visszaszorítása, valamint a tudatosság növelése tekintetében.
Az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló, egységes egészségügyi megközelítés jegyében szervezett uniós hálózat (AMR One-Health Network)
Az Európai Bizottság elnökletével működő hálózatban a Bizottság és az uniós tudományos ügynökségek (ECDC, EMA és EFSA) képviselői, valamint a tagállami kormányok humánegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi ágazatban dolgozó szakértői tevékenykednek. A hálózat évente kétszer ül össze, amikor is a tagok bemutathatják a nemzeti cselekvési terveket és stratégiákat, tájékoztathatják egymást az általuk elért előrehaladásról, megoszthatják egymással a bevált módszereket, áttekinthetik a lehetséges szakpolitikai megoldásokat, és megvitathatják, hogyan tudják elmélyíteni az együttműködést és a koordinációt.
A hálózat értekezleteire külön adatvédelmi nyilatkozat vonatkozik, amely tájékoztatást nyújt a személyes adatok kezeléséről és védelméről.