Ugrás a fő tartalomra
Public Health

Az EU intézkedései az antimikrobiális rezisztencia leküzdéséért

Az antimikrobiális rezisztenciáról

Antimikrobiális rezisztenciáról (AMR) akkor beszélünk, ha a mikroorganizmusok olyan antimikrobiális hatóanyagok jelenléte ellenére is képesek életben maradni, illetve szaporodni, amelyek rendes körülmények között gátlólag hatnak rájuk, vagy elpusztítják őket. Az AMR évente több mint 35 000 halálesetet okoz az EU/EGT területén, és óriási költséget ró a társadalomra, például az egészségügyi rendszerekre.

2019-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az antimikrobiális rezisztenciát az emberiséget fenyegető 10 legsúlyosabb globális népegészségügyi veszély közé sorolta. 2022 júliusában a Bizottság a tagállamokkal együtt arra a megállapításra jutott, hogy az AMR egyike a 3 legnagyobb egészségügyi veszélynek.

Összességében a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy szinte minden baktérium–antibiotikum-rezisztencia kombináció esetében jelentősen növekszik a fertőzések és a fertőzésre visszavezethető halálesetek száma, különösen az egészségügyi létesítményekben.

  • Az ellenálló baktériumok okozta fertőzések mintegy 70%-a egészségügyi ellátással összefüggésben lépett fel.
  • Ha nem vetünk gátat az antibiotikum-rezisztencia növekedésének, becslések szerint évi 10 millió halálesettel is számolni lehet majd világszerte, a globális bruttó hazai termék pedig 2–3,5%-kal csökkenhet.
  • 2050-re a globális gazdasági kiadások összege a 100 billió dollárt is elérheti.

További információk:

Az EU fokozza erőfeszítéseit

•    2023. június 13-án a Tanács elfogadta az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó uniós intézkedéseknek az „Egy az egészség” koncepció keretében történő fokozásáról szóló tanácsi ajánlást:

Az Európai Parlament 2023. június 1-jén állásfoglalást fogadott el az antimikrobiális rezisztencia elleni uniós fellépésről.

Az Európai Bizottság 2023. április 26-án tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fogadott el az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó uniós fellépésnek az „Egy az egészség” koncepció keretében történő fokozásáról, amelyet bizottsági szolgálati munkadokumentum kísért. A dokumentumok a gyógyszerekre vonatkozó jogszabálycsomag részét képezték.

A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat az „Egy az egészség” koncepció mindhárom dimenziójának vonatkozásában kiterjesztette és kiegészítette az AMR leküzdésére irányuló 2017. évi európai cselekvési tervet, hogy Unió-szerte maximalizálni lehessen a szinergiákat, és erőteljes és hatékony intézkedéseket lehessen hozni az antimikrobiális rezisztenciára válaszul.

Ami a célkitűzéseket illeti, a javaslat arra irányult, hogy:

  • megerősítse az antimikrobiális rezisztencia leküzdését szolgáló, egységes egészségügyi megközelítés szerinti nemzeti cselekvési terveket;
  • fokozza a felügyeletet és a nyomon követést az antimikrobiális rezisztencia és az antimikrobiális szerek felhasználása tekintetében;
  • megerősítse a fertőzések megelőzését és visszaszorítását (az ún. infekciókontrollt);
  • előmozdítsa az antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazását, valamint az antibiotikumok megfontolt alkalmazásának népszerűsítését és nyomon követését célzó megközelítés („antimikrobiális stewardship”) térnyerését;
  • célértékek kitűzését ajánlja az antimikrobiális rezisztenciára és az antimikrobiális szereknek az emberi egészségügyi ellátás területén való felhasználására vonatkozóan;
  • javítsa a tudatosságot, valamint az oktatást és képzést;
  • előmozdítsa a kutatást és fejlesztést, ösztönözze az innovációt, és elősegítse a hozzáférést az antimikrobiális szerekhez és az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos egyéb egészségügyi ellenintézkedésekhez;
  • elmélyítse az együttműködést;
  • lendületet adjon a globális fellépésnek.

A javaslat kidolgozása során a Bizottság figyelembe vette az alábbi konzultáció eredményét, illetve a következő tanulmányok és jelentések megállapításait:

Az AMR leküzdésére irányuló 2017. évi európai cselekvési terv

Az Európai Bizottság 2017 júniusában fogadta el az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési tervet az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében, amelynek kidolgozására a tagállamok a 2016. június 17-i tanácsi következtetésekben kérték fel a Bizottságot.

A terv legfontosabb célkitűzései az alábbi három fő pillér köré rendeződnek:

  1. Az Európai Unió váljon olyan térséggé, amely élen jár a bevált módszerek alkalmazásában
  2. Ösztönözzük a kutatást, a fejlesztést és az innovációt
  3. Játsszunk vezető szerepet a globális törekvések alakításában

A terv több mint 70 intézkedést vázol fel az emberi egészségre, az állati egészségre és a környezetre vonatkozóan. Az ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása terén tett előrehaladás rendszeres nyomon követés tárgyát képezi.

A cselekvési terv végrehajtásának keretében a Bizottság uniós iránymutatásokat fogadott el, melyek az antimikrobiális szerek körültekintő humánegészségügyi alkalmazását szolgálják. Az iránymutatás azt hivatott elősegíteni, hogy az emberi gyógyászatban visszaszoruljon az antimikrobiális szerek nem megfelelő használata, és egyre nagyobb teret nyerjen körültekintő alkalmazásuk. A dokumentum mindazokat meg kívánja szólítani, akikre feladat hárul, illetve akiknek szerepük van az antimikrobiális szerek használata terén. Az anyag kiegészíti az antimikrobiális szerek állategészségügyben történő körültekintő alkalmazásáról szóló uniós iránymutatást.

Az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló 2017. évi cselekvési terv elfogadása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó uniós fellépésnek az „Egy az egészség” koncepció keretében történő fokozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat elfogadása között több olyan fontos kezdeményezés született, amelyek hozzájárultak az antimikrobiális rezisztenciára válaszul meghozott uniós intézkedések további megerősítéséhez.

Ezek közé tartoznak a következők:

„Az EU az egészségért” program és a Horizont Európa program is finanszírozást nyújt az antimikrobiális rezisztencia területén.  

A Bizottság előző cselekvési terve (2011–2016)

A Bizottság 2011-ben cselekvési tervet dolgozott ki az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására. A dokumentum 12, az uniós tagállamokkal közösen végrehajtandó intézkedést vázolt fel, és 7 olyan területet azonosított, ahol a legnagyobb szükség volt intézkedésekre, nevezetesen a következőkre:

  • biztosítani kell, hogy az antimikrobiális szereket az emberek és az állatok gyógyítása során egyaránt megfelelően alkalmazzák;
  • meg kell előzni a mikrobiális fertőzéseket és elterjedésüket;
  • új, hatékony antimikrobiális szereket, illetve alternatív kezelési módokat kell kifejleszteni;
  • az antimikrobiális rezisztencia terjedési kockázatának csökkentése érdekében együtt kell működni a nemzetközi partnerekkel;
  • javítani kell a nyomon követést és a felügyeletet a humán orvoslásban és az állatgyógyászatban;
  • elő kell mozdítani a kutatást és az innovációt;
  • javítani kell a tájékoztatást, az oktatást és képzést.

A cselekvési terv értékeléséből, melyet a Bizottság 2016 októberében tett közzé, valamint a nyilvános konzultáció során beérkezett válaszokból az derült ki, hogy a cselekvési terv – a politikai kötelezettségvállalás jelképeként – egyértelmű hozzáadott értékkel bírt, és számos tagállami intézkedés meghozatalára ösztönzőleg hatott, egyúttal pedig a nemzetközi együttműködés elmélyítését is elősegítette. A cselekvési terv ezenfelül keretet biztosított az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos tevékenységek nemzetközi szintű irányításához és összehangolásához a nyomon követés és felügyelet, valamint a kutatás és fejlesztés terén. A cselekvési terv értékeléséről szóló tájékoztató összegzi a terv kiértékelésének főbb megállapításait.

Az elmondottakon túlmenően külső jelentés készült az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozását szolgáló bizottsági cselekvési terv kiértékeléséről (és az értékelés függelékeiről).

Az értékelést megelőzően – 2015 februárjában – a Bizottság eredményjelentést tett közzé az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó 2011–2016-os cselekvési tervről, amely bemutatta az AMR elleni küzdelem aktuális állását.

A Bizottság részletes ütemtervet is összeállított a cselekvési tervben felvázolt 12 intézkedés végrehajtására vonatkozóan, melyben egyebek mellett az operatív célkitűzéseket, valamint a konkrét tevékenységeket és határidőket is rögzítette. (Az ütemtervet a Bizottság 2016 novemberében aktualizálta.)

Az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló, egységes egészségügyi megközelítés jegyében szervezett uniós hálózat (AMR One-Health Network)

Az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló, egységes egészségügyi megközelítés jegyében szervezett uniós hálózatban, mely az Európai Bizottság elnökletével működik, a tagállami kormányok humánegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi ágazatban dolgozó szakértői, a témával foglalkozó uniós tudományos ügynökségek munkatársai, érdekelt felek és a Bizottság szakértői tevékenykednek. A hálózat rendeltetése, hogy elmélyítse az koordinációt és a párbeszédet a humánegészségügyi, az állategészségügyi és környezetvédelmi területek között az uniós intézményekben, a tagállamokban és az érdekelt felekkel az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló szakpolitikák terén. A hálózat általában évente kétszer ülésezik.

Tudatosságnövelés

Az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos tudatosság növelése érdekében az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) életre hívta az Európai Antibiotikum Napot, hogy platformot és támogatást biztosítson a körültekintő antibiotikum-használatot népszerűsítő nemzeti kampányokhoz. Az Európai Antibiotikum Nap a WHO által meghirdetett világhéttel együtt minden év novemberében reflektorfénybe állítja az antimikrobiális rezisztencia témáját. Az évek során az Európai Antibiotikum Nap globális szintű kezdeményezéssé nőtte ki magát, melyben számos EU-n kívüli ország és sok érintett érdekelt fél működik közre partnerként, összhangban a Bizottság antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos egységes egészségügyi megközelítésével.