Skip to main content
Public Health

A szervátültetés egyre gyakrabban alkalmazott kezelés a gyógyászatban. Térnyerésének legfőbb akadálya továbbra is az, hogy nem áll rendelkezésre elég donorszerv.

A leggyakrabban átültetett szerv a vese. A vesetranszplantáció segítséget jelent a végstádiumban lévő vesebetegek gyógyításában. A gyakran átültetett szervek közé tartozik ezenfelül a máj, a tüdő és a szív, de a vékonybelet és a hasnyálmirigyet is lehet transzplantálni, és az orvosok folyamatosan fejlesztenek ki új, más szervek átültetését biztosító transzplantációs módszereket.

A halál beállta után bármelyik szervünk átültethető, életünk során pedig egyik vesénket, illetve májunk egy részét ajánlhatjuk fel donorként.

2017_infographic_obtc.jpg

Jogszabályok

A szervátültetésre vonatkozó előírások jogi keretét a 2010/53/EU irányelv (az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó európai irányelv) rögzíti.

Az irányelv minőségi és biztonsági előírásokat határoz meg a szervekre vonatkozóan, és a transzplantációs folyamat összes szakaszát szabályozza, az adományozástól kezdve a szervek kivételén, vizsgálatán és kezelésén át egészen az elosztásukig.

Az említett alap-jogiaktus végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottság az uniós tagállami hatóságokkal szorosan együttműködve kidolgozta és elfogadta a 2012/25/EU bizottsági irányelvet, amelyben meghatározta az átültetésre szánt emberi szervek tagállamok közötti cseréjére vonatkozó tájékoztatási eljárásokat.

Az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó irányelv alapjául szolgáló bizottsági javaslatot hatásvizsgálat kísérte. A hatályos jogszabályok alapját a 2007/2210 parlamenti állásfoglalás, a szervadományozásról és a szervátültetésről szóló tanácsi következtetések (15332/07 SAN), a COM (2007)275 bizottsági közlemény és a szervadományozásról és -átültetésről szóló konzultáció fektette le.

Iránymutatások

Az Európai Bizottság a szakértői testületekkel – köztük az Európa Tanáccsal és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) – szoros együttműködésben gyakorlati iránymutatásokat dolgoz ki, hogy megkönnyítse a kötelező erejű jogszabályi keret végrehajtását a transzplantációs központok és a szervkivételt végző intézmények számára.

Koordináció és végrehajtás

A tagállamok illetékes hatóságai felelősek azért, hogy a uniós jogszabályokban lefektetett követelményeknek érvényt szerezzenek. Az Európai Bizottság rendszeres találkozókat szervez az illetékes hatóságokkal, hogy elősegítse a gördülékeny információcserét, valamint a bevált módszerek átadását és átvételét, és előmozdítsa, hogy a felek közös nevezőre jussanak az irányelvek végrehajtását illetően.

Az Európai Bizottság rendszeres időközönként felmérést végez a hatóságok körében, és válaszaik alapján jelentésekben számol be arról, hol tart a jogszabályok végrehajtása.

Az uniós tagállamok illetékes hatóságai esetenként nyilatkozatot fogadnak el olyan témákban, melyeket mindnyájuk megítélése szerint figyelmet érdemel vagy aggodalomra ad okot.

Cselekvési terv

A szervadományozásra és szervátültetésre vonatkozó európai cselekvési terv (2009–2015): A szervadományozásra és a szervátültetésre vonatkozó cselekvési terv (2009–2015) azért jött létre, hogy segítsen az uniós tagállamoknak megbirkózni a szervhiány problémájával, továbbfejleszteni szervátültetési rendszereiket és javítani a transzplantációs termékek minőségét és biztonságát. A cselekvési terv közös irányt jelölt ki az EU-országok számára nemzeti szintű transzplantációs tevékenységeik megerősítéséhez, és alapul szolgált sok, uniós finanszírozással megvalósított tevékenységhez. Végrehajtása során – azaz 2009 és 2015 között – az uniós országok évente 4600-zal több szervátültetést hajtottak végre.

Uniós finanszírozású intézkedések

Az Európai Bizottság az EU harmadik egészségügyi programja (2014–2020) és az azt megelőző egészségügyi programok keretében biztosít és biztosított finanszírozást az emberi eredetű anyagokkal kapcsolatos tevékenységekre – elsősorban projektekre és tagállami hatóságokkal közösen végrehajtott intézkedésekre. Ezenfelül az Európai Parlament is javaslatot tett arra, hogy néhány kísérleti projekt finanszírozásban részesüljön ezen a területen.

A finanszírozott tevékenységek abban hivatottak támogatni az EU-t, hogy teljesítse a biztonság és a minőség tekintetében fennálló kötelezettségeit, de más szakpolitikai prioritások megvalósítását is segíthetik, így például azt, hogy több emberi eredetű anyag álljon rendelkezésre, illetve hogy javuljon az adományozást és az ellátást támogató rendszerek hatékonysága. Az alábbiakban néhány példát ismertetünk a legutóbbi uniós finanszírozású intézkedések közül:

  • FOEDUS együttes fellépés – Az Európai Unióban adományozott szervek tagállamok közötti cseréjének elősegítése
  • EDITH – A szervadományozás és a szervátültetés különböző módszereire összpontosító projekt
  • EUDONORGAN – Képzés és ismeretterjesztés a szervadományozási hajlandóság növelésére az EU-ban és környező országokban
  • COORENOR – Európai kezdeményezés koordinálása a nemzeti szervtranszplantációs szervezetek között
  • ODEQUS – Szervdonorokkal kapcsolatos európai minőségi rendszermutatók és módszertan
  • ACCORD együttes fellépés – A szervadományozás egész Unióra kiterjedő, átfogó összehangolásának megvalósítása
  • MODE együttes fellépés – A szervadományozással és szervátültetéssel kapcsolatos bevált módszerek átadása és átvétele: halál utáni szervadományozási és transzplantációs programok tökéletesítése és kidolgozása
  • EFRETOS – A szervátültetések értékelésének európai keretrendszere
  • DOPKI – A szervadományozással kapcsolatos ismereteknek és a szervadományozás gyakorlatának javítása
  • ALLIANCE-O – Európai csoport a szervadományozással és szervátültetéssel kapcsolatos tagállami kutatóprogramok közötti együttműködésért
  • ETPOD – Európai képzési program a szervadományozásról
  • ELIPSY – Élő donorok pszichoszociális utókövetése Európában
  • EULOD – Élő donoroktól származó szervek adományozása Európában