Mit jelent a digitális egészségügy (e-egészségügy)?
A digitális egészségügy olyan eszközök és szolgáltatások összessége, amelyek információs és kommunikációs technológiákat (IKT) használnak az egészségügyi ellátás valamennyi szakaszának támogatására és javítására, a megelőzéstől és a diagnózistól a kezelésen és a nyomon követésen át az orvosi kezelésre szoruló állapotok ellátásáig.
Az EU-ban az e-egészségügy alapvető fontosságú eszköz az alábbiak eléréséhez:
- az egészségügyi ellátás hatékonyságának javítása;
- az ellátás minőségének javítása;
- a szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés kiterjesztése;
- a polgárok felkészítése arra, hogy proaktív szerepet vállaljanak egészségük kezelésében;
- az egészségügyi szakemberek napi munkájának támogatása.
Ez a multidiszciplináris terület egészségügyi szakembereket, kutatókat, szakpolitikai döntéshozókat és technológusokat tömörít, akik együttműködnek annak érdekében, hogy az innovációt a jobb egészségügyi eredmények és a fenntarthatóbb egészségügyi rendszerek szolgálatába állítsák.
A digitális egészségügy jelenlegi helyzete az Európai Unióban
A határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló, 2011-ben elfogadott irányelv (2011/24/EU) biztosítja az európai polgárok határokon átnyúló ellátásának folyamatosságát. Ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok más tagállamokban hasonló feltételek mellett férhetnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, mint saját országukban.
Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára az egészségügyi adatok biztonságos, hatékony és interoperábilis cseréjét, megteremtve a biztonságosabb és jobb minőségű, határokon átnyúló egészségügyi ellátás alapjait.
A digitális egészségügyről szóló irányelv 14. cikke létrehozta az e-egészségügyi hálózatot, amely a tagállamok e-egészségügyért felelős nemzeti hatóságait összekötő önkéntes hálózat. Az e-egészségügyi hálózat segíti a tagállamok közötti együttműködést, a bizalmat, valamint a közös iránymutatások és előírások kidolgozását az egészségügyi adatok határokon átnyúló cseréjének előmozdítása érdekében.
Jelenleg minden uniós országban két határokon átnyúló elektronikus egészségügyi szolgáltatás – az elektronikus vények és betegadatlapok – bevezetése van folyamatban. A polgárok könnyen megtekinthetik a már működő szolgáltatásokat a MyHealth@EU felületen, amely az interoperabilitást és az egészségügyi adatok határokon átnyúló cseréjét megkönnyítő központosított platform.
Az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés jelenleg Unió-szerte széttagolt. Az egészségügyi adatokat az egészségügyi szolgáltatók és intézmények különböző formátumban gyűjtik és tárolják, ami megnehezíti az egyének és a szakemberek számára az azokhoz való hozzáférést és azok megosztását. Az interoperabilitás hiányának következtében:
- a betegek hozzáférése egészségügyi adataikhoz korlátozott;
- az egészségügyi szakemberek késve kapják meg a teljes kórtörténetet, különösen egy másik országban;
- a kutatók és a szakpolitikai döntéshozók korlátozottan férnek hozzá az innováció, a kutatás és a szakpolitikai döntéshozatal szempontjából fontos anonimizált egészségügyi adatokhoz, ami korlátozza az egészségügyi ellátás terén elért haladást.
Míg egyes tagállamok bevezettek már digitális egészségügyi rendszereket, mások továbbra is papíralapú nyilvántartásokra és különálló digitális rendszerekre támaszkodnak. Hatályba lépett az európai egészségügyi adattérről szóló új rendelet, amely az erős európai egészségügyi unió központi építőköveként kezeli ezeket a kérdéseket.
A digitális egészségügy jövője az Európai Unióban
Az európai egészségügyi adattér olyan egészségspecifikus irányítási keret, amelynek célja az egészségügyi adatok határokon átnyúló megosztása az Európai Unión belül. Egyértelmű szabályokat, közös szabványokat és gyakorlatokat, illetve az egészségügyi ellátás javítását célzó olyan digitális infrastruktúrákat határoz meg, mint a MyHealth@EU és a HealthData@EU.
Az európai egészségügyi adattér javítani fogja az elektronikus egészségügyi adatok betegek, kutatók, innovátorok és szakpolitikai döntéshozók általi felhasználását, felgyorsítja és javítja a betegellátást, a betegbiztonságot, a statisztikákat és a szabályozási folyamatokat.
Az európai egészségügyi adattér az első olyan közös uniós adattér, amely az uniós adatstratégia részeként egy konkrét ágazatban létrejön.
Az európai egészségügyi adattér dióhéjban – miről is van szó?
Az európai egészségügyi adattér három fő célkitűzése a következő:
- lehetővé teszi, hogy a polgárok ellenőrzést gyakoroljanak saját elektronikus személyes egészségügyi adataik felett, és az egészségügyi ellátás megkönnyítése érdekében elősegíti az Unión belüli adatcserét (az adatok elsődleges felhasználása);
- következetes, megbízható és hatékony keretet biztosít az egészségügyi adatok kutatási, innovációs, szakpolitikai és szabályozási tevékenységekhez való felhasználásához (az adatok másodlagos felhasználása);
- előmozdítja az elektronikus egészségügyi dokumentációs rendszerek (EHR-rendszerek) valódi egységes piacának létrehozását.
Az egészségügyi adatok elsődleges felhasználása az adatbázisban gyűjtött és tárolt új adatok felhasználását jelenti, amelyek később más, úgynevezett másodlagos felhasználásra is igénybe vehetők.
A rendelet egyértelmű szabályokat állapít meg az egészségügyi adatoknak az egészségügyi ellátás javítása, a kutatás, az innováció és a szakpolitikai döntéshozatal érdekében történő felhasználására vonatkozóan.
Az új szabályok ki fogják aknázni az egészségügyi adatok biztonságos és védett cseréjében, felhasználásában és újbóli felhasználásában rejlő lehetőségeket, miközben biztosítják a magas szintű uniós adatvédelmi előírásoknak való teljes körű megfelelést. A polgárok Unió-szerte gyorsan és könnyen hozzáférhetnek digitális egészségügyi adataikhoz.
Az egészségügyi szakemberek tagállamokon átívelően is hozzáférnek a betegek egészségügyi dokumentációjához kezelés céljából. Ez javítja az ellátás színvonalát, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós adatvédelmi szabályokat (az adatok elsődleges felhasználása).
Az európai egészségügyi adattér szilárd jogi keretet hoz létre az egészségügyi adatok kutatási, innovációs és népegészségügyi célú újbóli felhasználásához (az adatok másodlagos felhasználása). Az adatok hozzájárulnak a következőkhöz:
- életmentő kezelések kifejlesztése;
- személyre szabott gyógyszerek kifejlesztése;
- a válsághelyzetekre való felkészültség javítása szigorú adatbiztonság mellett;
- a hozzáférési feltételek javítása;
- az alapvető jogok alkalmazása.
Emellett a cél a belső piac javítása azáltal, hogy az elektronikus egészségügyi dokumentációs rendszerek uniós értékekkel összhangban történő fejlesztésére, forgalmazására és használatára vonatkozó egységes jogi és technikai keretet hozunk létre.
A digitális egészségügyet támogató uniós platformok
Az EU különböző platformokkal támogatja az e-egészségügyi együttműködést, megerősítve a tagállamok közötti koordinációt, interoperabilitást és minőségi szabványokat, hogy előmozdítsa a digitális egészségügy egységes megközelítését Európa-szerte.
Az e-egészségügyi hálózat a tagállamok által kijelölt nemzeti e-egészségügyi hatóságokat összekötő önkéntes hálózat. Ez a hálózat nem kötelező erejű iránymutatásokat ad ki annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat egészségügyi információs rendszereik technikai és szemantikai interoperabilitásának kialakításában, elősegítve a betegek adatainak hatékony és biztonságos, határokon átnyúló cseréjét.
Ezek az iránymutatások magas szintű fogalmi struktúrát biztosítanak az adatszervezéshez, figyelembe véve az európai adatszabványok széles skáláját. Az iránymutatások biztosítják a következetességet, csökkentik a széttagoltságot, és megakadályozzák az erőfeszítések megkettőzését a digitális egészségügyi kezdeményezések terén.
A digitális egészségügy uniós finanszírozási lehetőségei
Az Európai Unió jelentős pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak digitális egészségügyi rendszereik fejlesztéséhez.
Számos uniós finanszírozási program biztosít forrásokat a digitális egészségügyi kezdeményezések kidolgozásához és végrehajtásához. Ilyenek „az EU az egészségért” program, a Digitális Európa program, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Horizont Európa, a Technikai Támogatási Eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a strukturálisreform-támogató program, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Igazságos Átmenet Alap, valamint az Európai Szociális Alap.
Mesterséges intelligencia az egészségügyben
A mesterséges intelligencia nagy mennyiségű adat elemzésére, minták felfedezésére és előrejelzések készítésére képes – segítve az egészségügyi szakembereket abban, hogy pontosabb diagnózist adjanak és személyre szabott kezelési terveket dolgozzanak ki. A Bizottság elkötelezett a mesterséges intelligencia fejlesztése és az egészségügyben történő alkalmazása mellett. Egyszersmind biztosítani kívánja, hogy ezek a technológiák biztonságosak és megbízhatóak legyenek, és tiszteletben tartsák az európai értékeket. Ennek érdekében a Bizottság:
- kutatási és innovációs finanszírozást nyújt olyan kutatási projektek és induló vállalkozások számára, amelyek innovatív MI-megoldásokat fejlesztenek az egészségügyben;
- szabályozási kereteket dolgoz ki a mesterséges intelligencia fejlesztésének és az egészségügyi ellátásban való alkalmazásának létrehozása és támogatása érdekében, a betegbiztonság és az adatvédelem biztosítása mellett;
- előmozdítja az érdekelt felek közötti adatmegosztást és együttműködést a mesterséges intelligencián alapuló egészségügyi megoldások fejlesztésének felgyorsítása érdekében.
Nemzetközi együttműködés
Az Európai Bizottság elkötelezett a digitális egészségügy terén folytatott globális együttműködés előmozdítása mellett. Együttműködik olyan nemzetközi partnerekkel, amelyek céljai a következők:
- digitális egészségügyi megoldások kidolgozása;
- az egészségügyi eredmények javítása;
- az EU által kidolgozott megoldásokon és szabványokon alapuló munka.
E szabványok közé tartozik az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátuma (EEHRxF), amely megkönnyíteni hivatott az egészségügyi adatok különböző országok közötti cseréjét.
