Az egészségügyi szolgáltatások és ellátás megszervezése és biztosítása alapvetően az uniós tagországok felelőssége. Az uniós szintű egészségügyi politika ezért komplementer szerepet tölt be, és arról gondoskodik, hogy az egészség védelme kellő hangsúlyt kapjon az összes uniós politikában, és hogy az egészségügyi unió megerősödjön.
A népegészségügy terén az uniós politikák és intézkedések a következőket célozzák:
- a polgárok egészségének védelme és javítása,
- az egészségügyi rendszerek és infrastruktúra korszerűsítésének és digitalizálásának támogatása,
- az európai egészségügyi rendszerek rezilienciájának javítása,
- az uniós országok felkészítése a jövőbeli világjárványok hatékonyabb megelőzésére és kezelésére.
A stratégiai egészségügyi kérdéseket az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok képviselői magas szintű népegészségügyi munkacsoportban vitatják meg. Az uniós egészségügyi stratégia és az éves munkaprogramok végrehajtásához az uniós intézmények, a tagállamok, a regionális és helyi önkormányzatok, valamint az egyéb érdekcsoportok egyaránt hozzájárulnak.
Az Európai Bizottság szerepe
Az egészségügy területén az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) a tagállami erőfeszítések támogatójaként lép fel: a polgárok egészségének védelmét és javítását, valamint az egészségügyi rendszerek hozzáférhetőségének, hatékonyságának és stabilitásának biztosítását célzó fellépésekhez nyújt segítséget, egyebek mellett a következők révén:
- jogszabályjavaslatokat terjeszt elő,
- pénzügyi támogatást biztosít,
- koordinálja és előmozdítja a tagállamok és az egészségügyi szakemberek közötti tapasztalatcserét,
- népszerűsíti az egészségfejlesztést.
Jogalkotás
Az EU az egészségügy területén az Európai Unió működéséről szóló szerződés következő cikkei alapján fogadhat el jogszabályokat: 168. cikk (népegészségügy), 114. cikk (egységes piac) és 153. cikk (szociálpolitika). Uniós jogszabályok születtek többek között az alábbiak vonatkozásában:
- a határokon átnyúló egészségügyi ellátásban érvényesítendő betegjogok,
- gyógyszerek és orvostechnikai eszközök (farmakovigilancia, hamisított gyógyszerek, klinikai vizsgálatok),
- egészségbiztonság és fertőző betegségek,
- digitális egészségügy és ellátás,
- dohányzás,
- szervek, vér, szövetek és sejtek.
Az Európai Unió Tanácsa emellett népegészségügyi ajánlásokat is intézhet a tagállamokhoz.
Egészségügyi beruházások
„Az EU az egészségért” program feladata, hogy finanszírozást nyújtson az uniós lakosság egészségének javításához, kezelje a határokon átnyúló egészségügyi veszélyeket, javítsa a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és a válságkezelés szempontjából releváns termékek elérhetőségét és megfizethetőségét, valamint növelje az egészségügyi rendszerek rezilienciáját.
Más uniós programok is beruháznak az egészségügyi rendszerekbe, az egészségügyi kutatásba, az infrastruktúrába vagy az egészségügyet érintő általánosabb területekbe. Elsősorban az alábbiakról van szó:
- a Horizont Európa program „Egészségügy” klasztere olyan kutatásokat és innovációt támogat, amelyek célja a magas színvonalú, hozzáférhető egészségügyi ellátás, az EU felkészítése az újonnan megjelenő veszélyekre és a mindenki számára elérhető, magas színvonalú digitális szolgáltatások,
- az EU Kohéziós Alapjából lehívható források az uniós országokban és régiókban indított egészségügyi beruházásokhoz járulnak hozzá,
- a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.
A 2021 és 2027 közötti időszak prioritásai
Az európai egészségügyi unió sürgős és hosszú távú egészségügyi prioritásokat egyaránt szem előtt tart, legyen szó a Covid19-válságra adott válaszról, a határokon átterjedő egészségügyi veszélyekkel szembeni ellenálló képességről, az európai rákellenes tervről, az európai gyógyszerstratégiáról vagy a digitális egészségügyről.
Az EU továbbra is együtt fog működni a világ többi részével a globális egészségügyi veszélyek és kihívások kezelése céljából (pl. az antibiotikum-rezisztens fertőzések vagy a vakcinázás kapcsán).
