Ugrás a fő tartalomra
Az Európai Bizottság logója
Public Health

Egészség–EU Hírlevél, 188. szám – Fókusz

Az egészségügyi szakértői testület előmozdítja az egészségügyi rendszerek megszilárdítását az Európai Unióban

2017. január 24-én Brüsszelben tartotta első plenáris ülését az egészségügyi beruházások hatékony módjairól tanácsot szolgáltató, újonnan létrehozott szakértői testület, amelynek első feladata három új vélemény kidolgozása lesz. Az alábbiakban Jan De Maeseneer professzor, a Genti Egyetem családorvosi és egészségügyi alapellátási tanszékének vezetője és a szakértői testület elnöke ismerteti a testület szerepét, munkáját és tevékenységeinek hatását.

Mi a szakértői testület célja?

Az uniós polgároknak hatékony, hozzáférhető és alkalmazkodóképes egészségügyi rendszerekre van szükségük, az Európai Bizottság pedig szakértők tanácsát veszi igénybe ahhoz, hogy a tagállamokat segíteni tudja egészségügyi rendszerük kialakításában, fenntartásában és fejlesztésében. Az Európai Bizottság ezért 2012-ben létrehozott egy független szakértői testületet.

Milyen szakterületekkel foglalkozik a szakértői testület?

Tevékenységi területeink között megtalálható az egészségügyi tervezés és a költségvetési prioritások meghatározása, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatás, a kórházi és egészségügyi gazdálkodás, az egészségügyi ellátás, valamint az egészségügyi oktatás és az egészségfejlesztés.

Hogyan választják ki a testület tagjait?

Első lépésben a Bizottság pályázati felhívást ír ki, majd a szigorú felvételi eljárás keretében meggyőződik a pályázók pártatlanságáról és függetlenségéről. A testület munkáját a kiválóság, a függetlenség, az ágazatokon átívelő szemlélet és az átláthatóság elve vezérli, ezek az értékek pedig a testület tagjainak külön-külön és csoportként végzett tevékenységét is meghatározzák. Kollektív értelemben a testületnek kimagasló szaktudással kell bírnia a szakterületek széles spektrumában, és földrajzi, illetve nemek szerinti összetétele tekintetében lehetőség szerint kiegyensúlyozottnak kell lennie.

Milyen kapcsolatban áll a szakértői testület az Európai Bizottsággal?

Az Európai Bizottság azzal bízta meg a testületet, hogy tanácsokat adjon a Bizottság által meghatározott kiemelt szakpolitikai prioritásokkal és szükségletekkel kapcsolatban. A Bizottság emellett segítséget nyújt a testületnek az igazgatási feladatok ellátásában, és felügyeli az eljárási szabályzat betartását. Emellett közreműködik a testület tevékenységeinek támogatásában, és párbeszédet alakít ki az érdekeltekkel.

Hogyan készít véleményt a szakértői testület?

Amikor felkérést – megbízást – kapunk egy vélemény kidolgozására, munkacsoportokat hozunk létre. Ezek mindegyikében egy elnök irányítja a munkát, míg az előadó feladata, hogy összegyűjtse a szükséges információkat, szerkessze és átdolgozza a véleménytervezeteket, és gondoskodjon arról, hogy felépítésük megfelelően tagolt és következetes legyen, a szöveg pedig határidőre elkészüljön. Ha a megbízás egyedi jellege újabb szakértők bevonását teszi szükségessé, a testület az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (DG SANTE) adatbázisából vagy nyílt pályázati felhívás útján kiválasztott külső szakértőket kér fel az együttműködésre. Egy-egy előzetes vélemény véglegesítéséig a munkacsoportok több ülést is tartanak, majd a végeredményt nyilvános konzultációra bocsáthatják. A szükséges átdolgozást követően a végleges véleményeket a szakértői testület az évente négy-öt alkalommal tartott plenáris ülésein hagyja jóvá.

Mondana egy-egy konkrét példát arra, hogy a szakértői testület véleményei hogyan befolyásolják az egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos politikát?

A szakértői testület az egészségüggyel kapcsolatos témakörökben kiadott véleményeivel hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság országspecifikus vagy egyszerre több tagállamra kiterjedő ismeretek birtokában megalapozott szakpolitikai döntéseket tudjon hozni az egészségügyi rendszerekről. A testület az elmúlt három évben tíz véleményt állított össze, közülük több hivatkozási alappá vált a feldolgozott témában. Amellett, hogy ezek a vélemények konstruktív vitát indítottak el, az egészségpolitika alapjául szolgáló ismeretanyagot is bővítették.

A szélesebb tudományos és szakmai közösséget tekintve a testület véleményeit neves szakmai lapok (pl. a The Lancet, a The Lancet Oncology, a Health Policy, a The European Journal of Public Health és a European Journal of Health Economics) és más fórumok mellett konferenciák előadói is idézik, hogy tájékoztassák a közvéleményt az egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos uniós stratégiáról, és ezzel végeredményben egész Európában előmozdítsák a fenntartható egészségügyi rendszerek kialakítását.

Hírek

2017. január 24-én Brüsszelben tartotta első plenáris ülését a megújult szakértői testület

A testület ezt követően hozzálátott három új vélemény kidolgozásához a költséges innovatív gyógyszerek újszerű finanszírozási modelljeiről, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés Unión belüli összehasonlításáról, valamint az alapellátás teljesítményének értékelésére szolgáló eszközökről és módszerekről.

Új elnököt választott az egészségügyi szakértői testület

A szakértői testület 2017. január 24-i ülésén egyhangúlag Jan De Maeseneer professzort, a Genti Egyetem családorvosi és egészségügyi alapellátási tanszékének vezetőjét választotta elnökéül. Az új elnök megbízatása 18 hónapra szól.

Új tagokkal bővült a megújult egészségügyi szakértői testület

A megújult, 14 tagú testület hároméves megbízatása 2019. májusig tart. Az új tagokat, akik a tudomány legkülönbözőbb területeiről – így a humángyógyászat, a közegészségügy és a közgazdaságtan területéről – érkeztek, pályázati felhívás és bizottsági kiválasztási eljárás útján választották ki.

A szakértői testület eddig tíz véleményt és egy nyilatkozatot adott ki

A legutóbbi vélemények közül néhány: „Typology of health policy reforms and framework for evaluating reform effects” (Az egészségpolitikai reformok tipológiája és a reformok hatásainak felmérésére vonatkozó keret), „Access to health services in the European Union” (Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés az Európai Unióban) és „Best practices and potential pitfalls in public health sector commissioning from private providers” (Az egészségügyi magánszolgáltatók közegészségügyben való szerepvállalásának bevált módszerei és lehetséges buktatói). A vélemények mindegyike elérhető az interneten.

A „Definition of Primary Care” (Az alapellátás fogalommeghatározása) című vélemény jelentős mértékben befolyásolta a nemrégiben Belgiumban és Észtországban végrehajtott egészségpolitikai reformokat

A szakértői testület e véleménye 2014-es közzététele óta számos döntéshozó számára jelent kiindulási alapot az egészségpolitika formálásához. A vélemény megállapítja, hogy a stabil egészségügyi alapellátó rendszerek elősegítik a méltányosság térnyerését és az egészségügyben elért eredmények javulását, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az alapellátásban folyamatos fejlődésre van szükség ahhoz, hogy az lépést tudjon tartani a változó társadalmi kihívásokkal.

Vélemény fókuszban

A „Criteria to assess performance of health systems” (Az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelésére szolgáló kritériumok) című vélemény nagy segítséget jelent a tagállamok szakpolitikai döntéshozói számára

A szakértői testület „Criteria to assess performance of health systems” (Az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelésére szolgáló kritériumok) című véleménye komoly segítséget jelentett az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelésével foglalkozó szakértői csoport által végzett munka irányának kijelölésében, és ezáltal olyan hatékony eszközök és módszerek kidolgozásában, amelyekkel a politikai döntéshozók értékelhetik és javíthatják a tagállami egészségügyi rendszerek teljesítményét.

Uniós szintű tevékenységek

Az egészségügyi beruházások hatékony módjairól tanácsot szolgáltató szakértői testület

Európai Bizottság – Egészségügy és élelmiszer-biztonság

Más érdekes weboldalak