Új kihívások, ugyanaz a létfontosságú munka! Bemutatjuk azt a tudományos bizottságot, amely azért dolgozik, hogy a kozmetikai termékekbe ne kerülhessenek nemkívánatos anyagok
Szerző: Qasim Chaudhry, az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság vezetője.
Európa világszinten vezető szerepet tölt be és jelentős exportőr a kozmetikai és testápolási ágazatban. A vezető pozíció megőrzése érdekében az európai kozmetikai termékeknek nem csupán innovatívnak és versenyképesnek kell lenniük, hanem szigorú biztonsági és minőségi előírásoknak is meg kell felelniük. A szabályozó hatóságok és az iparági szereplők egyaránt kiállnak e magas szintű, a kozmetikai termékek biztonsága és minősége terén immár globális viszonyítási alappá vált követelmények fenntartása mellett.
A kozmetikai termékekről szóló uniós rendelet értelmében ellenőrzött kozmetikai összetevők biztonsági értékelését egy független, több uniós tagállam szakértőit tömörítő bizottság, a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) végzi. A biztonsági értékelés során alapos körültekintéssel mérlegelni kell az adott kozmetikai terméket alkotó összetevők tulajdonságait, azt, hogy a fogyasztók milyen módon és mértékben kerülhetnek kapcsolatba a termékkel, valamint az esetleges káros hatásokat. A biztonságos mértékű expozíció határértékeinek megállapítása során figyelemmel kell lenni a veszélyeztetett fogyasztói csoportokra is.
A biztonsági értékelések elvégzése az utóbbi években fokozott kihívást jelentett. A kozmetikai termékekre vonatkozó uniós jogszabályok 2013 júliusa óta tiltják az állatkísérleteket és az állatokon tesztelt összetevőket tartalmazó termékek forgalomba hozatalát, ezért a biztonságosságra vonatkozó adatok előállításában egyre nagyobb teret nyernek az állatkísérleteket nem alkalmazó eljárások – többek között a sejttenyésztési technikák és a számítási modellek. Ezenfelül új típusú összetevők is megjelentek – például a nanoanyagok –, amelyek esetében előfordulhat, hogy még nincsenek széles körben hozzáférhető kutatások az esetleges egészségügyi kockázatokról.
A jelenlegi jogi szabályozás követése a hatóságok és a kozmetikai ágazat szereplői szármára sem könnyű, az FBTB ezért útmutatókat is közzétesz, hogy segítse a jogszabályoknak való megfelelést. A tudományos bizottság útmutató jegyzetei alkotják a kozmetikai termékek biztonsági értékelésének részletesen kidolgozott keretét Európában. Az FBTB az új ismeretek, eszközök és technikák fényében rendszeresen felülvizsgálja ezeket a dokumentumokat. A tudományos bizottság nemrég közzétett egy kérelmezőknek szóló ellenőrző listát, hogy ennek segítségével hiánytalan kérelmeket nyújtsanak be, ezáltal időt és energiát megtakarítva mindenki számára.
A tudományos bizottság munkája segíti a Bizottságot annak eldöntésében, hogy engedélyezze-e – és ha igen, milyen felhasználási feltételek mellett – egy adott összetevő kozmetikai termékekben való alkalmazását. A cél az, hogy a kozmetikai termékek csak korlátozottan vagy egyáltalán ne tartalmazzanak káros összetevőket, különös tekintettel az esetlegesen rákkeltő vagy mutagén anyagokra, a reprodukciós toxinokra, illetve az olyan anyagokra, amelyek megmaradhatnak és idővel felhalmozódhatnak a szervezetben.
E munka jórészt a színfalak mögött folyik, de nagy hatással van az uniós polgárok mindennapi életére. Tud-e Ön arról például, hogy az Unióban csaknem kétszer annyi hajfesték alkalmazását tiltották be az FBTB tanácsai alapján, mint amennyiét engedélyezték? Épp most ért véget az új és régi tagok alkotta FBTB új, ötéves megbízatásának első éve, és engem ért az a megtiszteltetés, hogy betölthetem a bizottság elnöki tisztségét. Együtt gazdag tudományos tapasztalattal és ismeretanyaggal rendelkezünk, és nagy öröm számunkra, hogy ezt a tudást a nagyközönség szolgálatába állíthatjuk.
A „helyettesítés, csökkentés, tökéletesítés” („3R” az angol kifejezés alapján: replace, reduce, refine) elve a nem emberi főemlősök kutatás és tesztelés során való használatának aranyszabálya
2017. június 2-án az Európai Bizottság és az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottsága (SCHEER) közzétette a nem emberi főemlősök orvosbiológiai termékek és eszközök kutatásához, előállításához és vizsgálatához való felhasználásának szükségességéről szóló végleges véleményt, amely a 2009. évi vélemény aktualizált változata.
2009 óta újabb lehetőségek láttak napvilágot az alternatív megoldások felderítése és a nem emberi főemlősök használatának csökkentése terén, ennek ellenére a SCHEER elismeri, hogy bizonyos típusú kutatások esetében továbbra is elengedhetetlen a nem emberi főemlősök használata. A SCHEER hangsúlyozza, hogy amennyiben az eseti alapon hozott döntés alapján a nem emberi főemlősök helyettesítése az adott kutatásban nem lehetséges, akkor a „3R” elvét kell alkalmazni.
A „3R” a „helyettesítés, csökkentés, tökéletesítés” angol nyelvű megfelelőjének („Replace, Reduce, Refine”) rövidítése: ha mód van rá, a nem emberi főemlősöket megfelelő alternatívákkal kell helyettesíteni, a nem emberi főemlősök használatát csökkenteni kell, a tudományos eljárásokat, valamint az állatok gondozását és kezelését tökéletesíteni kell. Az uniós jogszabályok értelmében a „3R” elv alkalmazása már kötelező.
Az új vélemény több olyan kutatási területet vizsgál, ahol jelenleg nem emberi főemlősöket használnak, és minden egyes kutatási terület esetében megvizsgálja a „3R” elv alkalmazásának lehetőségeit. Összesen mintegy 23 ajánlást tesz a „3R” elv alkalmazására és az alkalmazás során fellépő akadályok leküzdésére vonatkozóan.
További információk:
- Tájékoztató a nem emberi főemlősök orvosi kutatásokban való használatának alternatíváiról
- Internetes összefoglaló a nem emberi főemlősökön végzett kísérletekről
- A vélemény teljes szövege
Biztonságosak-e a fertőtlenítő hatású fények és más UV-C lámpák?
A C ultraibolya sugárzás, vagyis az UV-C olyan napsugárzás, amely az ultraibolya sugárzás legrövidebb hullámhosszú tartományába – 100 és 280 nanométer közé – esik. Minél rövidebb az ultraibolya sugárzás hullámhossza, annál károsabb hatással lehet az emberi egészségre. A természetben előforduló UV-C sugárzást azonban a légkör szinte teljes mértékben kiszűri még azelőtt, hogy elérné a Föld felszínét, ezért nem jelent számottevő kockázatot az emberek számára.
A mesterségesen létrehozott UV-C sugárzást fertőtlenítőként és baktericidként évtizedek óta sikeresen használják, és alkalmazási köre egyre bővül, többek között levegőrendszerek, szennyvíztisztító berendezések és légkondicionáló rendszerek fertőtlenítéséhez alkalmazzák. Ezenkívül élelmiszerek és italok ipari előállítása során, valamint kórházakban is használják az eszközök, a munkafelületek és a levegő sterilizálásához. A legtöbb ilyen alkalmazási mód esetén zártrendszerű berendezéseket használnak, így az embereket nem éri közvetlen UV-C sugárzás. Az UV-C lámpák alkalmazása azonban egyre gyakoribbá és széleskörűbbé válik, ezért a balesetekből vagy a folyamatos, jelentős expozícióból fakadó egészségkárosító hatások kockázata is nő.
Az Európai Bizottság ezért felkérte az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottsága (SCHEER) nevű független bizottságát, hogy készítsen kockázatértékelést az UV-lámpák használatáról. Az UV-C sugárzás – és különösen az UV-C lámpák – egészségkárosító biológiai hatásairól szóló végleges véleményében a SCHEER megerősíti, hogy az UV-C lámpáknak való véletlen, akut kitettség károsíthatja a szemet és a bőrt, ugyanakkor azt a következtetést vonja le, hogy nem áll rendelkezésre elegendő adat annak megállapításához, hogy milyen mértékű expozíció okozhat ilyen típusú károsodást. További vizsgálatokra van szükség különösen arra vonatkozóan, hogy az UV-C lámpák keltette UV-sugárzás rendes használati körülmények és tartós expozíció esetén milyen hatással van az emberi szervezetre, a lakosság és a rendszeresen UV-C lámpák közelében dolgozó személyek esetében egyaránt.
Reméld a legjobbat, de készülj fel a legrosszabbra! Új iránymutatás készült, amely körvonalazza, hogy egy esetleges határokon átterjedő, vegyi jellegű egészségügyi veszély esetén miként kell elvégezni a kockázatértékelést
Válsághelyzetben nem könnyű tiszta fejjel gondolkodni és gyorsan cselekedni. Ezért vannak tűzvédelmi gyakorlatok, és az Európai Bizottság ezért tervez előre a határokon átterjedő súlyos, vegyi jellegű egészségügyi veszélyek esetén elvégzendő kockázatértékelés terén.
A határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló 1082/2013/EU határozat megállapítja a tényleges vagy potenciális, határokon átterjedő egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos incidensek vagy riasztások kezelésének szabályait. Amikor összehangolt uniós szintű válaszadásra van szükség, a Bizottságnak a lehető leggyorsabban meg kell tudnia, mennyire lehet súlyos a veszély, és kell-e haladéktalan közegészségügyi intézkedéseket hozni.
A kockázatokra vonatkozó gyorsértékelést ilyen esetekben az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottságának (SCHEER) kell elvégeznie. A gyors és eredményes fellépés elősegítése érdekében a Bizottság arra kérte a tudományos bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatást, amely körvonalazza az ilyen veszélyhelyzet esetén a kockázatértékelés elkészítésekor követendő eljárást. Az ilyen jellegű veszélyek kiváltó oka lehet mesterséges – például szándékos támadás vagy egy tehervonat kisiklása –, vagy természetes, például vulkánkitörés.
Az elkészült iránymutatás szilárd alapokon nyugvó mechanizmusra tesz javaslatot, amely a határokon átterjedő egészségügyi veszélyek hatékony kezelését, valamint ilyen vészhelyzetekben a gyors és független hatósági tanácsadást szolgálja. Az iránymutatásban a mechanizmus részeként egy 12 szakértőből álló gyors kockázatértékelési munkacsoport felállítása is szerepel.