Az egyetlen ok az aggodalomra a naptejjel kapcsolatban az: nem felejtettük-e el bekenni magunkat?
Szerző: Qasim Chaudhry, a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság elnöke és Ulrike Bernauer, a tudományos bizottság kozmetikai termékekben használt nanoanyagokkal foglalkozó munkacsoportjának elnöke
A bőrrák kialakulásának kockázatát leghatékonyabban úgy csökkenthetjük, ha védjük a bőrünket a naptól. Az utóbbi években azonban megfogalmazódott az a vélemény is, hogy a napvédő szerek használata is kockázattal jár, mivel aggályok merültek fel a napvédő szerek egyes összetevőinek biztonságával kapcsolatban. A szóban forgó összetevők az új, hihetetlenül kis méretű nanoanyagok.
A nanoanyagok kozmetikai összetevőként több szerepet is elláthatnak: többek között UV-szűrőként (pl. a titán-dioxid vagy a cink-oxid), pigmentként (pl. a korom), antimikrobiális szerként is használhatók. Európában a nanoanyagok kozmetikai termékekben való felhasználását a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet szabályozza. A rendelet külön megbízza a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottságot (a továbbiakban: tudományos bizottság) azzal, hogy (1) értékelje és adjon tudományos szakvéleményt arról, hogy biztonságos-e nanoanyagokat kozmetikai termékekben felhasználni, és (2) szolgáljon útmutatással az illetékes szervek együttműködéséhez az adatszolgáltatási követelményekkel, valamint a nanoanyagok sajátos jellemzőit figyelembe vevő vizsgálati módszerekkel kapcsolatban. A tudományos bizottság a kozmetikai összetevők mindegyikét, köztük a nanoanyagokat is megvizsgálja, hogy megállapítsa, biztonságosak-e az emberi felhasználásra. Az összetevők más biztonsági aspektusaival (pl. környezeti hatásaikkal) más szabályozó szervek foglalkoznak.
A tudományos bizottság 2013-ban közzétett véleményében (SCCS/1516/13) kinyilvánította, hogy a nano-titán-dioxid UV-szűrőként való felhasználása 25%-os koncentrációig biztonságos a bőr bekenésére szolgáló napvédő termékekben, és e termékek az egészséges, ép és napégette bőrön egyaránt biztonságosan alkalmazhatók. Fontos tudni azonban, hogy ha a nanoanyagok felületét más összetevőkkel módosítják, az az anyagjellemzők módosulásához, és ezáltal a nanoanyag számos variánsának kialakulásához vezethet. A naptejekben használt nano-titán-dioxid esetében a tudományos bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felületi módosításból származó variánsok szintén biztonságosnak tekinthetők. A tudományos bizottság nemrég újabb véleményt tett közzé (SCCS/1580/16), melyben azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a más anyagokkal bevont nano-titán-dioxid biztonságosan felhasználható-e UV-szűrőként a bőr bekenésére szolgáló napvédő termékekben. A dokumentum következtetése az, hogy a nano-titán-dioxid három különböző bevonóanyag meghatározott mennyiségével bevonva is biztonságosnak tekinthető az egészséges, ép és napégette bőrön való alkalmazásra szánt kozmetikai termékekben. A következtetés főként olyan tanulmányokon alapul, melyek a dermális felszívódást vizsgálták, és amelyek kimutatták, hogy ezek a nanoanyagok nem hatolnak át a bőrön, és nem jutnak be a szervezetbe.
A tudományos bizottság folyamatosan felülvizsgálja véleményeit, amint új tudományos eredmények látnak napvilágot. Jelenleg az „Útmutatások a kozmetikumok nanoanyagainak biztonsági értékelésére” (SCCS/1484/12) című dokumentum képezi felülvizsgálat tárgyát a nanotechnológia legújabb tudományos eredményeinek és a rendelkezésre álló új vizsgálati módszereknek a figyelembevétele céljából.
A fogyasztók tehát nyugodtak lehetnek afelől, hogy a kozmetikai termékek biztonságával foglalkozó tudományos bizottság nem hagyja figyelmen kívül a biztonságukat érintő problémákat, és Európában a kozmetikumokban található nanoanyagok mindegyike átesett a világ legszigorúbb biztonsági értékelésén. Ne aggódjon tehát a naptej használatának kockázatai miatt – csak a naptej használatának elmulasztása ad okot az aggodalomra! A napsugárzás elleni védelem ugyanis egyike annak az Európai Rákellenes Kódexben felsorolt 12 óvintézkedésnek, mellyel csökkenthető a rák kialakulásának kockázata.
További információk
Ez idáig semmilyen egészségügyi kockázat nem árnyékolja be a LED-lámpák fényes jövőjét
Nagy valószínűséggel Ön ezeket a sorokat számítógépe, táblagépe vagy okostelefonja LED-eket (a betűszó az angol Light Emitting Diodes rövidítéséből származik), azaz világító diódákat használó képernyőjén olvassa. Azt is bizton állíthatjuk, hogy Ön a mindennapi életben számos LED-alkalmazással találkozik – kezdve a belső és külső világítással, a gépkocsilámpákon és közúti jelzéseken át egészen a díszítőelemekig. A LED-ek rendkívül energiahatékonyak, tartósak, kompaktak és nem melegednek fel, ezért nagyon elterjedt a használatuk. Az Európai Bizottság meg szeretne győződni arról, hogy ez a fajta fényforrás nem ártalmas az emberi egészségre, ezért felkérte az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottságát, hogy mérje fel az esetleges kockázatokat.
A LED-készülékek optikai sugárzást bocsátanak ki, amely ugyan nem tud bejutni az emberi szervezetbe, de bizonyos körülmények között – például az expozíció időtartamától, a sugárzás hullámhosszától és intenzitásától függően – károsíthatja a szemet és a bőrt. Az ezzel kapcsolatos tanulmányok azonban azt mutatják, hogy a tévék, laptopok, telefonok, táblagépek és játékok LED-képernyőjéből származó sugárzás kevesebb mint 10%-a a retina sérülés elleni védelmét szolgáló határértéknek. Ez azt jelenti, hogy ezek a képernyők normál használat esetén nem jelentenek semmilyen kockázatot a szemre.
A LED-ekből származó optikai sugárzásnak való kitettség tipikus eseteiben az embert érő sugárzás mértéke jelentéktelen a napsugárzáshoz képest. Az egyéb fényforrástípusok szintén bocsátanak ki optikai sugárzást, mely ugyancsak az elektromágneses spektrum része.
Előfordulhat, hogy idősebb emberek a LED-ek fényét vakítónak érzékelik, illetve szellemképet és vibrálást tapasztalnak, a kisgyermekek pedig a kék LED-eket nagyon kápráztatónak találják, de az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottsága nem talált bizonyítékot arra nézve, hogy a LED-ek normál használati körülmények között bármilyen közvetlen káros egészségügyi kockázatot jelentenének a lakosságra. További kutatásokra van azonban szükség különösen a hosszú távú alacsony szintű kitettség hatásainak tekintetében. Mivel a LED-technológia használatában további fejlődésre számíthatunk, az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottsága szerint továbbra is megfigyelés alatt kell tartani a világító diódákat, és minden olyan esetleges egészségügyi kockázatot, amelyet ez a fajta világítás jelenthet a nagyközönség számára.
Bővebben a témáról az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottsága által most közzétett, a LED-ek biztonságáról szóló végleges véleményben lehet olvasni. Ha Ön csak a fő megállapításokat szeretné megtudni a tudományos háttér és magyarázat elolvasása nélkül, ajánljuk figyelmébe a véleményről szóló összefoglalót és tájékoztatót (mindkét dokumentum online is elérhető).
További információk