Milyen mértékben részesülnek az uniós polgárok a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv előnyeiből?
Andrzej Rys, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának az egészségügyi rendszerekért, a gyógyászati termékekért és az innovációért felelős igazgatója azt állítja, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv elősegítette az egészségügyi rendszerek közötti együttműködést, és egyértelművé tette a betegek jogait abban az esetben, ha egy másik uniós tagállamban vesznek igénybe egészségügyi ellátást. Ezt a jogszabályt, mely meghatározó fontosságú az EU polgárai számára, mindenkinek jobban kellene ismernie.
Milyen tanulságokat vontak le a hároméves bizottsági jelentésből?
Ha a levont tanulságokat nézzük, először is le kell szögeznünk: korántsem az egészségügyi turizmus ösztönzése a cél, hanem az, hogy lehetővé tegyük a betegeknek, hogy maradéktalanul élni tudjanak a jogaikkal. Hiszen joguk van ahhoz, hogy igénybe vegyék a legmagasabb szaktudáson alapuló ellátást és a számukra legjobban megfelelő kezelést még akkor is, ha ez a saját országukban – anélkül, hogy indokolatlanul sokáig kellene rá várni – nem áll rendelkezésre.
Milyen eredményeket hozott mindezidáig az irányelv?
Az irányelv javította a jogbiztonságot és az egyértelműséget a határon túli ellátást igénybe vevő betegek, valamint a belföldi betegek körében is, ami a jogaikat illeti. A jogbiztonság javulása nemcsak a betegek javát szolgálta, hanem az egészségügyi ellátás terén illetékes országos hatóságok előnyére is vált.
Ez az irányelv továbbá lehetővé tette a tagállamoknak, hogy egyesítsék erőiket a határ menti régiók közötti önkéntes együttműködés révén, valamint az e-egészségügy területén és a ritka és összetett betegségek európai referenciahálózatai keretében folytatott együttműködés elmélyítésével. A 2017 márciusában Vilniusban indított 24 európai referenciahálózat lehetővé teszi a ritka betegségek diagnosztizálásának és kezelésének javítását, az együttműködés és az erőforrások összevonása pedig lendületet ad a kutatásnak. Jelentős előrelépés történt, és az európai referenciahálózatokat örvendes példának tartom arra nézve, hogyan lehet az EU polgárainak javát szolgálva uniós többletértéket létrehozni azáltal, hogy egy-egy területen összefogunk – ahelyett, hogy egymástól elszigetelve dolgoznánk.
Melyek a következő célok?
Folytatni fogjuk a megfelelőség-ellenőrzéseket és a tagállamokkal folytatott párbeszédet a következő jelentéstételi időszakban, és nagyobb mértékben fogjuk felhasználni a mobilitással kapcsolatos adatokat. Az uniós vívmányok megfelelő végrehajtása, különösen az egészségügy terén, folyamatos erőfeszítést igényel, és még sok a tennivalónk. Továbbra is problémát jelent, hogy az emberek kevéssé vannak tisztában a jogaikkal, és nem ismerik az irányelvet. A polgárok tájékoztatására nemzeti kapcsolattartó pontok létesültek, de ezek sem eléggé ismertek.
Stabil trendek figyelhetők meg a határon átívelő egészségügyi ellátás terén, s a külföldi kezelést igénybe vevők döntését elsősorban a földrajzi közelség vagy a hasonló kultúra indokolja. Általánosságban véve az Európai Unión belül a betegek mobilitása viszonylag alacsony, és a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv nem ingatta meg az egészségügyi rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát. A jövőben nagyobb hangsúlyt kívánok fektetni az egészségügyi rendszereink összekapcsoltságára, amelynek megvalósítását nagyban elősegíti az elektronikus egészségügy rohamos térnyerése.
Uniós szintű tevékenységek
|
Egészségügyi ellátás külföldön Európai Bizottság – Egészségügy és élelmiszer-biztonság |
Hírek
|
Az irányelv elfogadása óta nem volt szükség újabb európai bírósági ítéletekre a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz fűződő jogok biztosítása érdekében, és a betegek egyre inkább tisztában vannak ezekkel a jogaikkal. Mindazonáltal az Unión belüli betegmobilitás szintje viszonylag alacsony, így a külföldön igénybe vett egészségügyi ellátásnak a tagországok költségvetésére gyakorolt hatása is enyhe. |
|
Az EU-n belüli betegmobilitás a 2011/24/EU irányelv hatálybalépése óta eltelt három évben enyhén növekvő tendenciát mutat. Ha szeretne bővebben tájékozódni az irányelv hozadékairól, olvassa el ezt a jelentést, mely az EU valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre áll. |
|
A 2018. december 10-én közzétett tömör tájékoztató az európai referenciahálózatok működésének alapjául szolgáló közelítésmód alkalmazásának lehetőségeit taglalja a határokon átívelő egészségügyi együttműködés tágabb kontextusában. |
|
A tanulmány megállapította, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok honlapjai javultak, de bővebb felvilágosítással kellene szolgálniuk a betegek jogairól, a minőségi és biztonsági előírásokról, valamint a más tagországokban igénybe vett egészségügyi ellátás költségeinek megtérítéséről. A tanulmány eredményeképpen eszköztár és képzési segédanyag is készült a nemzeti kapcsolattartó pontok számára. |
|
Ez a jelentés áttekintést nyújt a betegmobilitásról a 2016-os jelentési év vonatkozásában (az adatgyűjtés ideje: 2017. július–november), valamint a biztosítás helye szerinti tagállam előzetes engedélyével nyújtott kezelésekről és az előzetes engedélyt nem igénylő kezelésekről. |
|
Az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség (EU/EGT) tagországainak minden állampolgára jogosult arra, hogy állami vagy magánegészségügyi szolgáltatásokat vegyen igénybe bármelyik EU-országban, illetve Izlandon, Liechtensteinben vagy Norvégiában, és jogosult az ezzel kapcsolatos költségeinek teljes vagy részleges megtérítésére. A betegeknek azonban mindenekelőtt tudniuk kell, hogyan kerüljék el az e kiadványban ismertetett hibákat! |
|
Közlemény az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követően az EU és az Egyesült Királyság közötti utazásról |
Az egészségügyi programhoz kapcsolódó projektek
|
Európai referenciahálózat a gyermekkori rák ellen (ERN-PAEDCAN) Az ERN-PAEDCAN küldetése, hogy a különböző tagállamokban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése révén javítsa a gyermekkori rák és a rosszindulatú hematológiai betegségek gyógyítása terén elért eredményeket. |
|
ERN-PAEDCAN PARTNER: a ritka gyermekkori daganatok európai hálózata (európai nyilvántartás) Négy európai ország vezet nyilvántartást a nagyon ritka daganattal diagnosztizált gyermekek és serdülőkorúak epidemiológiai, klinikai és kezelési adatairól. E projekt célja az, hogy ezeknek az adatoknak az összekapcsolásával létrehozza a ritka gyermekkori daganatok európai nyilvántartását és támogassa a gyermekkori rák elleni európai referenciahálózat munkáját. |
|
Az ERN-Skin célja, hogy – a minőségi színvonal, a biztonság és a magas fokon specializált egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javításával – magasabb szintre emelje a ritka, összetett és nem diagnosztizált bőrbetegségben szenvedő betegek ellátását. Ezeket a betegségeket gyakran rosszul diagnosztizálják, illetve nem ismerik fel. |