Skip to main content
Public Health

Egészség-EU Hírlevél, 229. szám – Fókuszban

Az orvosi közösségnek beszélnie kell a légszennyezés és az egészség közötti összefüggésekről

Veronica Manfredivel, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának az életminőséggel foglalkozó igazgatóságát vezető igazgatóval a légszennyezés csökkentését szolgáló európai uniós intézkedésekről, valamint a most világszinten reflektorfénybe került témáról, a légszennyezés egészségre gyakorolt hatásáról beszéltünk.

Mennyire aggasztó probléma a levegőszennyezés az EU-ban? Vagy főleg máshol okoz problémát?

Indiában az orvosok arra hívták fel a figyelmet, hogy egyes New Delhiben élő tizenéveseknek a tüdeje olyan fekete és károsult, mint amilyen az 1980-as években a 70 éveseké volt. Igen, ez Indiában van, és mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat az EU-ban, hogy jogszabályaink vannak, melyek törvényes határokat szabnak a légszennyezésnek. Ennek ellenére több mint 130 olyan európai uniós város van, amely csak részben teljesíti ezeket az előírásokat, és csúcsidőszakokban előfordul, hogy egyes városi területeken a légszennyezettség eléri a New Delhiben tapasztalható értékeket.

A légszennyezés világszintű probléma. A WHO becslése szerint a kültéri légszennyezettség világszinten évente több mint 4,2 millió ember korai elhalálozását okozza. Európában – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint – a légszennyezésnek, különösen a lebegő részecskéknek, a nitrogén-dioxidnak és az ózonnak betudható korai elhalálozások száma meghaladja a 400 000-et.

Mit tett eddig az EU a levegőszennyezés visszaszorításáért?

Az EU jogi szabályozást léptetett életbe, mely közös levegőminőségi célértékeket és tagállami szintű kibocsátási határértékeket szab meg, valamint szabványokat ír elő a fő szennyezési forrásokra vonatkozóan. Ezenkívül finanszírozást nyújtunk a levegőminőség javítását szolgáló intézkedések támogatása végett. Az európai strukturális és beruházási alapok költségvetéséből például 1,8 milliárd euró van erre elkülönítve a 2014–2020-as időszakra. Ehhez még hozzá kell számolni azokat a finanszírozási intézkedéseket, amelyek közvetve javítják a levegőminőséget: ilyen például a karbonszegény gazdaságot előmozdító 45 milliárd eurós beruházás.

A finanszírozás az ösztönzés, de sajnos ez néha nem elég. Ha szükséges, jogi lépéseket is tehetünk és teszünk is annak érdekében, hogy az európai uniós szabályozásnak érvényt szerezzünk – a kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé kerülhetnek. Jelenleg 20 tagállambeli 30 esetet kísérünk nagy aggodalommal figyelemmel: ezeken a helyeken a lebegő részecskék, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid mennyisége a levegőben rendszeresen túllépi a vonatkozó jogszabályi határértékeket.

Fontos azonban tudni, hogy a jogi lépések megtétele csupán egyike azoknak a módszereknek, amelyekkel érvényre lehet juttatni az előírásokat. Arra törekszünk például, hogy megkönnyítsük a bevált módszerek megosztását: egyebek mellett releváns hálózatok létrehozásával, illetve az ezekben való aktív szerepvállalással, „Tiszta levegőt” párbeszédek szervezésével, továbbá a tagállamokkal a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata keretében folytatott párbeszédekkel.

Milyen további intézkedésekre van lehetőség?

Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet a kibocsátásokat tovább csökkenteni a gazdaság valamennyi szegmensében: az iparban, a közlekedésben, a lakossági fűtésben és a mezőgazdaságban. Ez utóbbi esetében vissza kell szorítani az ammónia és a nitrátok használatát a műtrágyákban – ezáltal nemcsak a levegő, hanem a víz szennyeződését is csökkenteni lehet.

Itt az ideje, hogy végre EU-szerte tiszteletbe tartsuk az európai uniós levegőminőségi előírásokat. Sőt, ennél is jóval többet kell tennünk ahhoz, hogy a kültéri levegő minőségét javítva közelebb kerüljünk a WHO által ajánlott szintekhez.

A helyzet ijesztőnek tűnik. Vannak azért jó hírek is?

Természetesen, van jó hírünk is: tudjuk, hogy a „Tiszta levegőt” politika eredményes! Az EU, a tagállami, a regionális és a helyi hatóságok közös erőfeszítéseinek köszönhetően az utóbbi évtizedekben csökkent a légszennyezés az Európai Unióban. A légszennyező anyagok kibocsátott mennyisége is jelentősen csökkent még az erőteljes gazdasági növekedés időszakában is. Jó úton járunk, de még sok a tennivaló. A célunk az, hogy a tagállamok által vállalt, az uniós jogba belefoglalt kibocsátáscsökkentési kötelezettségek eredményeként a légszennyezőanyag-kibocsátást felére csökkentsük 2030-ig, és ezáltal a légszennyezés egészségügyi hatásait is a felére mérsékeljük 2005-höz képest.

Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, azonnal cselekednünk kell. A tagállamoknak ambiciózus terveket kell elfogadniuk, és teljes mértékben meg kell valósítaniuk azokat. Ezen túlmenően az orvosi közösség teljes körű támogatására és elkötelezettségére is szükség van.

Uniós szintű tevékenységek

Környezetvédelem

Európai Bizottság – Környezetvédelem

Levegőtisztaság

Európai Bizottság – Környezetvédelem

LIFE program

Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség

Hírek

Uniós költségvetés: a Bizottság növelné a környezetvédelem és az éghajlat-politika támogatását szolgáló finanszírozást

A Bizottság növelni kívánja a LIFE program finanszírozására előirányzott források összegét a következő hosszú távú (2021–2027-es) uniós költségvetésben. Az uniós intézmény csaknem 60%-os forrásnövelést javasol az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai program javára.

LIFE program: a tagállamokban negyedmilliárd EUR összegű, környezet- és természetvédelmi, valamint az éghajlatváltozással összefüggő fellépésekbe történő beruházásra nyílik lehetőség

A Bizottság 243 millió eurós beruházási csomagot hagyott jóvá a LIFE program projektjeinek finanszírozásához. A beruházások a természet és a környezet védelmét, valamint az életminőséget fogják szolgálni Európa fenntarthatóbb és karbonszegény jövőre való átállása során.

Újévi kívánságok – arról kérdeztük a döntéshozókat, mit várnak a LIFE programtól

Az új év kezdetén arról kérdeztük azokat a döntéshozókat, akik a Környezetvédelmi Főigazgatóság LIFE programját támogatják, illetve annak kidolgozását munkájukkal segítették (köztük Veronica Manfredit az életminőségért felelős igazgatót), hogy mit szeretnének elérni a program megvalósulásával.

Az erőművek kibocsátásának szigorú korlátozása jelentősen csökkenthetné a környezetszennyezést az EU területén

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség új tanulmánya szerint ha a tagállamok szigorú, de megvalósítható kibocsátási határértéket vezetnének be az energiaágazatban, 2030-ra 79–91%-kal lehetne csökkenteni a kibocsátott fő szennyező anyagok mennyiségét.

Milyen a levegő minősége ott, ahol élsz?

Az európai levegőminőségi mutató weboldalán Ön kiválaszthatja azt az országot, amelynek az adataira kíváncsi, és megtudhatja, milyen volt ott a levegőminőség az elmúlt 47 órában.

Az EU levegőminőségi határértékei online

Az EU kiterjedt jogszabályi kereteket dolgozott ki, melyekben egészségügyi megfontolásokon alapuló határértékeket és célkitűzéseket szabott meg a levegőben jelenlévő szennyező anyagok jelentős része tekintetében (ld. a linken a szennyező anyagokat és a kapcsolódó határértékeket összegző táblázatot).

Melyek azok az európai uniós intézkedések, amelyek segítik a tagállamokat a levegőszennyezés elleni küzdelemben?

Ld. az Európai Bizottság közleményét: „A védelmet nyújtó Európa: tiszta levegőt mindenkinek!”. A dokumentum felvázolja azokat a rendelkezésre álló intézkedéseket, amelyek segítik a tagállamokat a levegőszennyezés visszaszorításában.

Milyen uniós jogszabályok léteznek a levegőszennyezésre vonatkozóan?

A levegőminőségre, a légszennyezésre, a szárazföldi gépjárművekre és egyéb járművekre vonatkozó uniós jogszabályok online elérhetők. A „Levegőminőség” címszó alatt a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK irányelv található.

Kisfilm az EU 2020-ig tartó környezetvédelmi cselekvési programjáról (YouTube)

Világviszonylatban 10 emberből 9 olyan környezetben él, ahol szennyezett a levegő, de egyre több ország tesz lépéseket a légszennyezés visszaszorítására

A légszennyezés továbbra is vészes méreteket ölt a világ számos táján. A WHO új adatai azt mutatják, hogy a világ népességének 90 százaléka él olyan területeken, ahol a levegő nagy mennyiségű szennyező anyagot tartalmaz.

Világviszonylatban a gyermekek 90%-a nap mint nap mérgező levegőt lélegzik be

A 15 év alatti korosztály 93%-a (1,8 milliárd gyermek) annyira szennyezett levegőt szív, hogy az már az egészségét és a fejlődését is veszélyezteti. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2016-ban 600 000 gyermek halt meg légszennyezés okozta alsó légúti fertőzések következtében.

2019 novemberében lesz az EU következő „Tiszta levegőt Európának” fóruma

A Bizottság a szlovák környezetvédelmi minisztérium szoros együttműködésével szervezi a második uniós „Tiszta levegőt” fórumot, melynek Pozsony fog otthont adni. A fórum a következő három témára fog összpontosítani: a levegőminőség és az energia, a levegőminőség és a mezőgazdaság, valamint a levegő tisztaságát szolgáló finanszírozási mechanizmusok.

Júniusi eseményeink Brüsszelben: a fenntartható energia európai hete, szakpolitikai konferencia és a fenntartható energia díja

Most, ebben és a következő hónapban jár le a jelentkezési határidő azok számára, akik vállalnák, hogy ülés vagy hálózatépítési tevékenység házigazdájaként lépjenek fel. Olvassa el az iránymutatásokat és adja be pályázatát a díjra! Határidő: február 11.

További érdekes oldalak

Air Quality in Europe – 2018 Report (Levegőminőség Európában – 2018. évi jelentés; angol nyelvű kiadvány)

Urban PM2.5 Atlas: Air Quality in European cities (Városi PM2,5-atlasz: Levegőminőség az európai városokban; angol nyelvű kiadvány)

A WHO első világszintű konferenciája a levegőszennyezésről és az egészségről – 2018. október 30.– november 1.

Egészségügyi Világszervezet – Légszennyezés (angol és orosz nyelvű honlap)

Európai Környezetvédelmi Ügynökség – Légszennyezés