Vedd a szívedre! A Covid19 idején is biztonságos és fontos segítséget és ellátást kérni a szív- és érrendszeri betegségekre
Stefan Schrecket az egészségfejlesztéssel, betegségmegelőzéssel és pénzügyi eszközökkel foglalkozó egység vezetőjét kérdeztük a szeptember 29-án tartandó szív világnapját megelőzően. A szív- és érrendszeri betegségek a korai halálozások vezető oka az egész világon.
Mennyiben érinti a Covid19 a szív- és érrendszeri betegségeket?
A világjárvány számos problémára rávilágított, és nyomás alá helyezte egészségügyi rendszereinket. A világjárvány további kihívásokat jelent a már meglévő betegségekkel, köztük a szív- és érrendszeri betegségekkel élők számára, mivel e betegek esetében nagyobb a kockázata, hogy a Covid19 súlyos szövődményekkel jár.
Ráadásul a jelenlegi helyzetben sok beteg, a szívbetegeket is ideértve, kerüli a kórházakat és az orvosokat, nehogy elkapja a vírust. Sok beteg nem ment el a szokásos konzultációira, szűrővizsgálataira, kontrollra, de még az ütemezett sebészeti beavatkozásokra sem, vagy elhalasztotta őket.
A járvány emellett megnehezítette a fizikai aktivitást is néhányak számára, akár azért, mert ténylegesen el voltak különítve a karantén idején, akár azért, mert nem tudták igénybe venni azokat a helyeket, ahol sétálhatnak, futhatnak, sportolhatnak. A járvány okozta stressz hatással van a szívre is, az emberek pedig a stressz elől adott esetben dohányzásba, stresszevésbe vagy túlzott alkoholfogyasztásba menekülnek, vagy egyéb ilyen rossz döntéseket hoznak.
Mit tanácsolna a szív- és érrendszeri betegséggel élők számára a Covid19 idején?
A betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a szívroham vagy sztrók kockázata jóval meghaladja a Covid19-fertőzését. Alapvetően fontos azonnali orvosi segítséget kérni, ha szív- és érrendszeri problémát észlelünk. A betegeknek, de általában az embereknek tudniuk kell, hogy biztonságos kórházba menni vagy orvoshoz fordulni, és nagyon fontos a rendszeresen ütemezett vizsgálatokon, kivizsgálásokon részt venni.
Milyen lépéseket tett az Európai Bizottság a szív- és érrendszeri betegségek terén?
A szív- és érrendszeri betegségek számos kockázati tényezője más nem fertőző betegségek kockázati tényezője is. Az EU ezért a nem fertőző betegségek által az uniós polgárok számára támasztott kihívást integrált válaszlépésekkel közelíti meg, és a szektorokon és szakpolitikai területeken átívelő megelőzésre összpontosít az egészségügyi rendszerek megerősítésére irányuló erőfeszítések mellett.
Az Európai Bizottság elkötelezetten támogatja az uniós országokat abban, hogy 2025-re elérjék az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott kilenc önkéntes célt, valamint a 3. fenntartható fejlesztési célhoz tartozó 4. részcélkitűzést, miszerint 2030-ig egyharmadával kellene csökkenteni a nem fertőző betegségeknek tulajdonítható korai halálozások számát, és elő kell mozdítani a mentális egészséget és jóllétet.
E kihívások kezelése érdekében, és hogy segítsenek a tagállamoknak elérni ezeket a célokat, a Bizottság létrehozta az egészségfejlesztéssel, a betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoportot. Az irányítócsoport a releváns tapasztalatok, szakpolitikák és gyakorlatok cseréjének előmozdításával támogatja a tagállamokat.
Az Európai Bizottság miért összpontosít ennyire a nem fertőző betegségekre?
A fogyatékosság, az egészségkárosodás, az egészségügyi okokkal összefüggő nyugdíjba vonulás és a korai halálozás okai elsősorban a nem fertőző betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos megbetegedések, ezért társadalmi és gazdasági költségeik jelentősek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint az EU-ban minden évben kb. 550 ezer munkaképes korú személy hal meg idő előtt valamilyen nem fertőző betegségben. Az Európai Unióban a nem fertőző betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, és az egészségügyi kiadások legnagyobb része is ezeknek a betegségeknek tudható be: éves szinten összesen 115 milliárd euróval rövidítik meg az uniós országok gazdaságát. Ezek elég riasztó adatok, de van egy reménykeltő számítás, amely a munkánkat vezérli, mégpedig, hogy a nem fertőző betegségek akár 80%-a is megelőzhető az egészséges életmóddal.
Uniós szintű tevékenységek
|
Európai Bizottság – Egészségügy és élelmiszer-biztonság |
|
Európai Bizottság – Egészségügy és élelmiszer-biztonság |
|
Szív- és érrendszeri betegségek Európai Bizottság – Kutatás és innováció |
Hírek
|
Az irányítócsoport bemutatta a tagállamok nemzeti egészségügyi prioritásaival kapcsolatos felmérés első eredményeit. E felmérés célja az volt, hogy azonosítsák a lakossági szintű egészségügyi beavatkozások kiemelt prioritásait és a bevált gyakorlatokat 2021 és 2022 vonatkozásában. A tervezettek szerint e prioritások egyike a nem fertőző betegségek megelőzése. |
|
A Bizottság konferenciát rendezett „Egészséges életmód, az elmélettől a gyakorlatig” témában A konferenciát a Bizottság Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynöksége szervezte az egészségpolitikai platformon. A regisztrált felhasználók a platformon megtalálhatják a konferencia összefoglalóját, és további információkat is olvashatnak. |
|
A szeptember 29-én tartandó Szív Világnapja különösen fontos a Covid19-re tekintettel A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő, valamint az e betegségek kockázati tényezőinek, köztük a cukorbetegségnek és magas vérnyomásnak kitett emberek esetében sokkal nagyobb a veszélye, hogy a koronavírus súlyosabb tünetekkel jár. Csatlakozzon az ez évi globális tájékoztató és cselekvési kampányhoz, és segítsen csökkenteni a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát! |
|
Az Eurostat statisztikákat és elemzéseket készít az EU-ban az elhalálozások leggyakoribb okáról A szív- és érrendszeri betegségek az elhalálozások legyakoribb oka az EU-ban. Az Eurostat statisztikát készít a szív- és érrendszeri betegségek által az EU-ban és a tagállamokban okozott halálesetek számáról, a szív- és érrendszeri betegségek nemek és életkor szerinti előfordulásáról, továbbá más releváns adatokkal és elemzéssel szolgál. |
|
A kormányok támogatták a WHO kilenc önkéntes globális célértékét azon átfogó célkitűzés jegyében, hogy 2025-ig 25%-kal visszaszorítsák a négy fő nem fertőző betegség okozta korai halálozást. Ez magas szintű politikai kötelezettségvállalás, összkormányzati fellépés, továbbá mindannyiunk támogatása és elköteleződése mellett valósulhat meg. |
Az egészségügyi programhoz kapcsolódó projektek
|
Az EU által finanszírozott YOUNG 50 projekt célja, hogy módosítsa vagy csökkentse a kockázati tényezőket az 50 éves korcsoportba tartozó egészséges alanyok körében, előmozdítsa az egészségtelen életmód megváltoztatására irányuló beavatkozásokat és javítsa a lakosság szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos ismereteit és felfogását. |