A korai elhalálozás kiváltó okai között is a dohánytermékek fogyasztása áll első helyen: évente közel 700 ezer ember halála írható a számlájára, noha a dohányzás a legfőbb olyan egészségügyi kockázat, amely elkerülhető lehetne. A dohányosok mintegy 50%-a idő előtt – nem dohányzó kortársaiknál átlagosan 14 évvel korábban – hal meg.
Annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentős előrelépés történt a dohányzás visszaszorítása terén, a dohányosok száma továbbra is igen magas az EU-ban: arányuk a teljes népesség körében 26%, a 15–24 év közötti fiatalok körében pedig 29%.
Szakpolitikai prioritások
A helyzet javítása érdekében az Európai Unió és tagállamainak kormányai számos intézkedést hoztak a dohányzás visszaszorításáért: először is tájékoztatási kampányokat indítottak a témában, majd jogszabályokat fogadtak el és ajánlásokat dolgoztak ki.
E szakpolitikai intézkedések különösen az alábbiakat foglalják magukban:
- A dohánytermékek szabályozása (pl. a csomagolás, a címkézés és az összetevők tekintetében)
- A dohánytermékek reklámozásának korlátozása
- A dohányfüstmentes környezet kialakítását szolgáló lépések
- Az illegális kereskedelem felszámolását célzó adóintézkedések és tevékenységek
Ezek az intézkedések arra irányulnak, hogy megvédjék a polgárokat a dohányzáshoz és a dohánytermék-fogyasztás egyéb formáihoz köthető egészségügyi veszélyektől, köztük a passzív dohányzás következményeitől. Alapvetően azt hivatottak elősegíteni, hogy minél többen szokjanak le a dohányzásról, illetve hogy minél kevesebben szokjanak rá a dohánytermékek fogyasztására. Kiemelt figyelmet kap a fiatalkori dohányzás kérdése, mivel a dohányosok 93%-a 26 év alatti életkorban kezd el dohányozni.
Termékszabályozás
EU-szerte egységes szabályozásra van szükség, tekintettel arra, hogy a dohánytermékek tagállami határokon átívelő kereskedelme igen élénk, illetve arra, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai közötti eltérésekben kockázatok rejlenek. A szabályok Unió-szerte védik a fogyasztókat. A dohánytermékekről szóló irányelv 2016 májusa óta szabályozza a dohánytermékek és a kapcsolódó termékek gyártását, kiszerelését és értékesítését.
Egyéb uniós tevékenységek
- A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU tanácsi irányelv magas adókat vetett ki a dohánytermékekre, ami nagyon hatékonynak bizonyul a dohányzás visszaszorításában (különösen a fiatalok körében).
- Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a dohánytermékek tiltott kereskedelméről szóló nemzetközi jegyzőkönyvvel összhangban kivizsgálja az illegális dohánykereskedelemmel összefüggő tevékenységeket.
Nemzetközi együttműködés
Az Európai Unió nemcsak határain belül, hanem nemzetközi partnereivel együttműködve globális szinten is arra törekszik, hogy csökkenjen a dohánytermékek fogyasztása. Az uniós tagállamok az Európai Bizottsággal együtt tevékenyen részt vesznek a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezmény végrehajtásában. Az egyezmény jogilag kötelező erejű nemzetközi szerződés, mely a dohánytermékek fogyasztásából eredő káros egészségügyi és gazdasági hatásokat hivatott mérsékelni. A keretegyezmény részes felei kétévente konferenciát tartanak, ahol határozatokat hoznak, jegyzőkönyveket fogadnak el és iránymutatásokat bocsátanak ki.
Uniós kampányok
A Bizottság már tett lépéseket a dohányzásról való leszokás témájában. Az elmúlt években több EU-szintű kezdeményezés indult a dohánytermékek fogyasztásából eredő problémák leküzdésére. 2016 óta azonban a hangsúly a tagállami kezdeményezéseken van.
