Az immunizáció biztonságos és költséghatékony módja annak, hogy az embereket (életkortól függetlenül) megvédjük bizonyos fertőző betegségektől. A védőoltások minden évben emberek millióit védik meg a kanyarótól, a szamárköhögéstől és a tetanusztól.
Egyes élethelyzetekben, bizonyos típusú munkák végzésekor, külföldi utazáskor, terhesség vagy meglévő egészségügyi probléma esetén megnövekedhet annak a kockázata, hogy fertőző betegséget kap el és terjeszt tovább az ember.
Minden uniós ország rendelkezik nemzeti immunizációs programmal és oltási ütemtervvel, amely tartalmazza, hogy melyik életkorban mely oltóanyagok ajánlottak. Az országok közötti különbségeket olyan tényezők befolyásolják, mint a betegségek okozta teher, az egészségügyi rendszer struktúrái és erőforrásai, a politikai és kulturális tényezők, valamint az oltási program ellenálló képessége.
Fontos oltási időszakok:
- Terhesség
- Gyermekkor
- Serdülő- és tinédzserkor
- Utazások
- Időskor
Ugyan a védőoltások igazoltan hasznosak, Európában sokan nincsenek beoltva, így védtelenek maradnak a potenciálisan életveszélyes betegségekkel szemben. A komoly következmények elkerülése érdekében a közösségeket nem csak fel kell készíteni, hanem megfelelően tájékoztatni is kell.
Nagyon fontos, hogy mindenki egyformán hozzáférhessen a szükséges védőoltásokhoz, de legalább ilyen fontos az is, hogy leszámoljunk a hiedelmekkel, a figyelmet a tudományos érvekre és tényekre irányítsuk, és elérjük, hogy az egyes emberek életük összes szakaszában tisztában legyenek a védőoltások jelentőségével.
A gyermekkori immunizáció arányának növelése az Unióban
A Tanács 2011-ben következtetéseket adott ki a gyermekkori immunizációról, amelyben megállapította, hogy meg kell erősíteni a gyermekkori immunizációt az EU-ban. A Bizottság az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) karöltve az alábbi tevékenységekkel támogatja az uniós tagállamokat:
- Tanácsot ad a bevált gyakorlatokra épülő intézkedésekkel kapcsolatban olyan járványok kitörésekor, amelyek védőoltással megelőzhetőek lennének.
- Az „EU az egészségért” programon keresztül immunizációs projekteket finanszíroz.
- Lehetővé teszi az átoltottság jobb nyomon követését
- Ösztönzi az egészségügyi dolgozók európai szövetségeit, hogy hívják fel a szülők figyelmét a gyerekkori immunizáció fontosságára.
- Objektív és tényeken alapuló információkkal látja el az egészségügyi szakembereket (pl. európai nyilvános értékelő jelentések).
A demográfiai változások miatt újabb lendületet kaptak az egészségbe és az egészséges időskorba való befektetés hatékonyabb és fenntarthatóbb módjaira irányuló kutatások. Ebben az összefüggésben a felnőttkori oltási programok fontos szerepet játszanak a betegségek felszámolására irányuló célok elérésében, valamint az élet későbbi időszakában jelentkező, betegséggel járó terhek csökkentésében. Az Európai Bizottság által 2025 decemberében előterjesztett szívvédelmi terv a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére szolgáló intézkedésként például javaslatot tesz egy légzőszervi fertőzések elleni vakcinázásról szóló tanácsi ajánlásra.
