Skip to main content
Public Health

A védőoltás az elsődleges betegségmegelőzés fő eszköze, és az egyik legköltséghatékonyabb közegészségügyi intézkedés. A védőoltások révén történő immunizáció a leghatásosabb védekezés számos súlyos, megelőzhető és nemritkán halálos kimenetelű fertőző betegséggel szemben. A védőoltások széles körű bevezetésének köszönhetően sikerült száműznünk Európából a himlőt és a gyermekbénulást, és sok más betegség is csak elvétve fordul elő.

A Covid19-oltóanyagokra vonatkozó uniós stratégia

Az Európai Bizottság 2020 június 17-én uniós stratégiát terjesztett elő a koronavírus elleni oltóanyagok kifejlesztésének, előállításának és alkalmazásának felgyorsítására. Hatásos és biztonságos oltóanyagokra van szükség a Covid19-betegséget okozó koronavírus, a SARS-CoV-2 ellen, mert ez a legjobb módja annak, hogy fokozatosan véget vessünk a világjárványnak.

A Bizottság 2020 október 15-én közleményt tett közzé „Közlemény a Covid19 oltási stratégiákra és az oltóanyagok alkalmazására való felkészülésről” címmel, melyben ismertette, hogy a tagállamoknak mely fő szempontokat kell figyelembe venniük koronavírus-oltási terveik kidolgozásakor, többek között az oltás felvételénél elsőbbségre jogosult csoportok meghatározásakor.

Jelenlegi kihívások

Ma évente több mint 100 millió gyermek kap világszerte védőoltást különböző betegségek, így a diftéria (torokgyík), a tetanusz, a szamárköhögés, a tuberkulózis, a gyermekbénulás, a kanyaró és a hepatitis B ellen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a védőoltások becslések szerint minden évben mintegy 2–3 millió ember életét mentik meg, valamint csökkentik az említett betegségek kialakulása esetén alkalmazott kezelések, többek között a (vírusfertőzések esetén tévesen alkalmazott) antimikrobás kezelések költségeit.

Ennek ellenére számos uniós és szomszédos ország szembesül azzal a ténnyel, hogy az elégtelen átoltottsági arány miatt korábban nem tapasztalt mértékben ütik fel fejüket védőoltással megelőzhető járványok. A védőoltásokba vetett általános bizalom gyengülése, a földrajzi területenként változó hozzáférhetőség, valamint a védőoltásokkal kapcsolatos akaratlan és szándékos félretájékoztatás aggodalomra ad okot, és komoly kihívás elé állítja a közegészségügyi hatóságokat. Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok közös célja, hogy a védőoltásokat egyformán hozzáférhetővé tegyék minden uniós polgár számára, hogy fellépjenek az akaratlan és a szándékos félretájékoztatás ellen, és erősítsék a védőoltások iránti bizalmat.

Az Európai Unióban a vakcinák forgalomba hozatalát nagyon szigorú szabályok alapján engedélyezik. A vakcináknak a tervezési szakasz után az Európai Gyógyszerügynökség által végzett értékelésen és felügyeleten kell átesniük. A rendkívül széles körű vizsgálat befejeztével az Európai Bizottság kibocsátja a forgalomba hozatali engedélyt. Az Európai Gyógyszerügynökség a forgalomba hozatalt követően is folytatja a védőoltások biztonságának értékelését, és engedélyezés utáni felügyeletet végez. Mindezek a lépések a maximális biztonságot hivatottak biztosítani, végső célként pedig a lakosság egészségét és jóllétét szolgálják.

A védőoltások antigéneket tartalmaznak, amelyek védettséget adnak bizonyos kórokozókkal – például az influenzavírussal – szemben. A vakcináknak azonban ahhoz, hogy hatásosak legyenek, segédanyagokat is tartalmazniuk kell, köztük stabilizáló-, hatásjavító és tartósítószereket.

A stabilizálószerekre azért van szükség, hogy fenntartsák az oltóanyagok hatásosságát a tárolás idejére. A hatásjavító szerek olyan összetevők, amelyek az immunválaszt erősítik. Az adott vírus vagy baktérium ellen fellépő antitestek termelését serkentve növelik az oltóanyag hatásosságát és hatásának időtartamát. A tartósítószerek az összetevő vegyületek harmadik típusa, amelyek meggátolják veszélyes baktériumok vagy gombák elszaporodását az oltóanyagban, ami létfontosságú az oltóanyag-biztonság szempontjából. Az Európai Unióban forgalmazott vakcinák minden összetevője komoly ellenőrzésen esik át, és különböző tanulmányok igazolják, hogy biztonságosan használhatók az oltóanyagokban. Az Egészségügyi Világszervezet rövid online tanfolyamot bocsát az érdeklődők rendelkezésére az oltóanyag-biztonság alapjairól.

Uniós szintű fellépés

Az oltási stratégia az uniós országok saját hatáskörébe tartozik, az azzal kapcsolatos intézkedéseket a nemzeti hatóságok hozzák meg, de az Európai Bizottság segít a tagállamoknak összehangolni az ezzel kapcsolatos szakpolitikájukat és programjaikat.

Az uniós országok egészségügyi miniszterei 2018 decemberében tanácsi ajánlást fogadtak el a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről. Az e politikai kezdeményezés által szorgalmazott intézkedések céljai között szerepel például az oltóanyag-beszerzés összehangolása, a kutatás és az innováció támogatása és a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság csökkentése, a végső cél pedig az átoltottság növelése az EU-ban, minden életszakaszra kiterjedően.

A fentieken túlmenően a Bizottság azzal támogatja az EU országait az átoltottság mértékének fenntartásában, illetve növelésében, hogy:

Együttes vakcinázási fellépés

Az Európai Bizottság fokozottan támogatja az átoltottság növelésére irányuló tagállami erőfeszítéseket, többek között a vakcinázás területén indított együttes fellépéssel, melynek költségvetéséhez az EU egészségügyi programja is hozzájárul (3,55 millió euróval).

A 2018-ban indított együttes vakcinázási fellépés a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság problémájával foglalkozik, célja növelni az átoltottság mértékét az EU-ban. A franciaországi Egészségügyi és Orvostani Kutatási Intézet (INSERM) által koordinált fellépésben 20 ország (17 uniós és 3 nem uniós ország) vesz részt partnerként.

Az együttes fellépés többek között azt is el hivatott érni, hogy az egyes országokban működő, az illetékes szerveket az immunizáció témájában tanácsokkal ellátó csoportok szorosabbra fűzzék együttműködésüket. Ez ugyanis növelné az új védőoltások bevezetésével kapcsolatos döntéshozatali folyamat átláthatóságát és az abba vetett bizalmat.

A védőoltások ügyét szolgáló koalíció

A védőoltások ügyét szolgáló koalíciót 2019 tavaszán hívta életre a Bizottság. Az egészségügyi dolgozók, illetve hallgatók európai szövetségeiből álló koalíció munkájával a vakcinázást népszerűsíti a polgárok és az egészségügyi szakemberek körében. A koalíció tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy pontos információkkal szolgálnak a nyilvánosság számára, küzdenek a védőoltásokkal és a vakcinázással kapcsolatos tévhitek ellen, és megosztják a bevált módszereket. A koalíció elnökségét jelenleg az egészségügyi szakemberek 3 jelentős európai szövetsége közösen tölti be. A társelnökök:

A koalíció 2021. február 9-én kiáltványt tett közzé, melyben a következő három fontos érvvel indokolta, miért célszerű az egészségügyi dolgozóknak beoltatniuk magukat a koronavírus ellen, amint lehetőségük van rá:

  1. azért, hogy megvédjék magukat a betegséggel és az esetleges súlyos, akár életveszélyes szövődményekkel szemben;
  2. azért, mert a Covid19-vakcinák biztonságosak és hatásosak;
  3. azért, hogy meg lehessen őrizni az egészségügyi rendszerek ellátási kapacitását.

A koalíció 2021-ben nyilatkozatot is kiadott, mely az influenza elleni éves védőoltást népszerűsítő kampányt volt hivatott támogatni. A nyilatkozatban azt ajánlják az egészségügyi dolgozóknak, hogy oltassák be magukat az influenza ellen.

A védőoltások ügyét szolgáló koalíció évente ülésezik, hogy a tagok megvitathassák egymással a védőoltások népszerűsítésére irányuló tevékenységeiket.

Kapcsolódó információk