Óvatos becslések szerint 2002-ben több mint 79 ezer felnőtt, köztük 19 ezer nem dohányzó halt meg az EU tagállamaiban az otthoni vagy a munkahelyi dohányfüst miatt (72 ezer, illetve 7300 haláleset).
Egy 2009 márciusában készített Eurobarométer felmérésben (3 MB) az uniós polgárok 84%-a foglalt állást a füstmentes irodák és beltéri munkahelyek, 79%-a a füstmentes éttermek és 61%-a a füstmentes bárok és kocsmák mellett.
A passzív dohányzással szembeni védőintézkedések
A Tanács 2009-ben ajánlást fogadott el, hogy megerősítse a nyilvános helyeken történő dohányzás betiltására irányuló szabályozást, valamint a dohányzás elleni küzdelem terén folytatott uniós együttműködést.
A 2013. évi végrehajtási jelentés szerint 17 uniós országban átfogó dohányzásellenes szabályok vannak érvényben. E szabályok Írországban, Görögországban, Bulgáriában, Máltán, Spanyolországban és Magyarországon a legszigorúbbak: ezekben az országokban teljes mértékben tilos beltéri nyilvános helyeken, a tömegközlekedési eszközökön és a munkahelyeken dohányozni (néhány ritka kivételtől eltekintve).
A füstmentességet célzó uniós rendeletek helyzete
A Bizottság 2013 februárjában jelentésben foglalta össze a dohányfüstmentes környezetről szóló 2009-es tanácsi ajánlás végrehajtását. A jelentésben az alábbiakat állapította meg:
- Mindegyik uniós tagállam védi az embereket a dohányfüsttől, az egyes tagállami intézkedések hatálya és alkalmazási köre azonban jelentősen eltér egymástól.
- Az összetett szabályozást (azaz a több kivételt is tartalmazó szabályokat) bizonyos tagállamokban különösen nehéz érvényre juttatni, így ezekben az országokban a szabályok betartása problémás.
- A dohányfüstnek való tényleges kitettség aránya az uniós polgárok körében 2009 és 2012 között csökkent, a bárokban és kocsmákban például 46%-ról 28%-ra, míg az éttermekben 31%-ról 14%-ra esett vissza.
- Belgiumban, Spanyolországban és Lengyelországban például az átfogó jogszabályok elfogadását követően rövid időn belül jelentősen csökkent a dohányfüst-expozíció.
- A füstmentességet célzó szabályozás egészségre gyakorolt hatása azonnal érezhető: egyrészt csökken a szívrohamok előfordulásának aránya, másrészt javulás tapasztalható a légzőszervi megbetegedések terén is. A füstmentességet célzó szabályozás gazdasági hatása pozitív vagy semleges.
A legfrissebb (2017-es) Eurobarométer felmérés szerint a dohányfüstnek való tényleges kitettség tovább csökkent: a bárokban és kocsmákban 20%-ra, az éttermekben pedig 9%-ra.
Tekintse meg a füstmentességet célzó uniós jogszabályokról készült tájékoztatókat és a tanácsi ajánlás tagállami végrehajtásáról szóló jelentést:
- Az EU-ban hatályos jogszabályok részletes áttekintése
- Táblázatos áttekintés a füstmentességet célzó jogszabályokról és végrehajtásukról az EU-ban
- Jelentés az ajánlás tagállami végrehajtásáról
A Tanács ajánlása
A Tanács – konzultációt követően és jogalkotási folyamat eredményeként – 2009. november 30-án fogadta el a dohányfüstmentes környezetről szóló ajánlását, amelyben felkérte a tagállamokat, hogy:
- az ajánlás elfogadásától számított három éven belül fogadjanak el és léptessenek hatályba olyan törvényeket, amelyek teljes védelmet nyújtanak a polgároknak a beltéri nyilvános helyeken, a munkahelyeken és a tömegközlekedési eszközökön a dohányfüst hatásaival szemben;
- egészítsék ki a dohányzásellenes törvényeket olyan támogató intézkedésekkel, mint a gyermekek védelme, a dohányzásról való leszokás ösztönzése és a dohánytermékek csomagolásán feltüntetett képes figyelmeztetések elhelyezése;
- a dohányzás elleni küzdelem nemzeti kapcsolattartó pontjait összefogó hálózat felállításával fűzzék szorosabbra az uniós szintű együttműködést.
Sajtóközlemények
- Jelentés a dohányfüstmentes környezetről, valamint a dohánytermékek és kapcsolódó termékek reklámozásáról
- Dohányzási szokások az EU-ban: a Bizottság jelentése alapján csökkent, de továbbra is magas fokú a passzív dohányzásnak való kitettség
- Küzdelem a dohányzás ellen az EU-ban
- A Bizottság dohányfüstmentes Európát kíván létrehozni 2012-re
- Kérdések és válaszok a dohányfüstmentes környezetről szóló bizottsági javaslatról
