A védőoltás a betegségmegelőzés legfontosabb eszköze, és az egyik legköltséghatékonyabb népegészségügyi intézkedés.
A védőoltások révén történő immunizáció a leghatásosabb védekezés számos súlyos, megelőzhető és nemritkán halálos kimenetelű fertőző betegséggel szemben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a védőoltások évente 3,5–5 millió halálesetet előznek meg világszerte, és csökkentik a betegségspecifikus kezelések költségeit.
A védőoltások széles körű alkalmazásának köszönhetően:
- a himlő teljesen eltűnt,
- Európában ma már nem fordul elő a gyermekbénulás,
- sok más betegséget szinte teljesen felszámoltak.
Az EU-ban használt oltóanyagok biztonságosak és hatékonyak
Az Európai Unióban a vakcinák forgalomba hozatalát nagyon szigorú szabályok alapján engedélyezik.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) rendkívül alapos értékelés alá vonja a gyártók által megtervezett és klinikai vizsgálatok keretében tesztelt új oltóanyagokat. Ha az értékelés pozitív eredménnyel zárul, az Európai Bizottság forgalombahozatali engedélyt ad ki.
Az Európai Gyógyszerügynökség a forgalomba hozatalt követően is folytatja a védőoltások biztonságának értékelését, és engedélyezés utáni felügyeletet végez. Mindezek a lépések a maximális biztonságot hivatottak biztosítani, végső célként pedig a lakosság egészségét és jóllétét szolgálják.
Az Európai Unióban forgalmazott oltóanyagok minden összetevője mélyreható vizsgálaton esik át.
Jelenlegi kihívások
Az elégtelen átoltottsági arányok miatt a mai napig fordulnak elő védőoltással megelőzhető betegségek az EU-ban és a szomszédos országokban egyaránt.
Ahhoz, hogy minden korcsoportnál a lehető legjobban kihasználhassuk az immunizációban rejlő lehetőségeket, elengedhetetlen, hogy az egész életre kiterjedő szemléletmódot alkalmazzunk a védőoltásokkal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak a nemzeti ütemtervek és iránymutatások szerint fel kell vennie a mindenkori ajánlott oltásokat.
Az oltások felvételének lehetséges akadályai összetettek, és több tényező együttes hatására vezethetők vissza. Ilyen lehet például az immunizációs szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, az ellátás megszakadása, illetve az oltóanyagokkal kapcsolatos félretájékoztatás.
A védőoltásokba vetett általános bizalommal kapcsolatos kihívások, a földrajzi területenként változó hozzáférhetőség és átoltottsági arány, valamint a védőoltásokkal kapcsolatos hamis és félrevezető információk terjedése aggodalomra ad okot, és komoly kihívás elé állítja a népegészségügyi hatóságokat.
Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok közös célja, hogy a védőoltásokat egyformán hozzáférhetővé tegyék minden uniós polgár számára, fellépjenek a félretájékoztatás és a dezinformáció ellen, és erősítsék a védőoltások iránti bizalmat.
Uniós szintű fellépés
Az oltási stratégia az uniós országok saját hatáskörébe tartozik, az azzal kapcsolatos intézkedéseket a nemzeti hatóságok hozzák meg, de az Európai Bizottság segít a tagállamoknak összehangolni az ezzel kapcsolatos szakpolitikájukat és programjaikat.
Védőoltással megelőzhető rákos megbetegedések
2024-ben elfogadták a védőoltással megelőzhető rákos megbetegedésekről szóló tanácsi ajánlást annak érdekében, hogy az támogassa az uniós tagállamokat a humán papillomavírusok (HPV) és a hepatitis-B vírus (HBV) elleni átoltottság javításában.
Az uniós tagállamoknak szóló ajánlások között szerepel az oltáshoz való hozzáférés megkönnyítése, a HPV- és HBV-oltások fontos rákmegelőző szerepéről szóló célzott kommunikáció, valamint az átoltottsági arányok jobb nyomon követése a népegészségügyi intézkedések tervezése céljából.
Az európai rákellenes terv egyik célja, hogy felszámolja a méhnyakrákot, ami a fiatalok humán papillomavírus (HPV) elleni beoltásával érhető el. A HPV okozza ugyanis ezt a daganatos megbetegedést, emellett jelentős szerepet játszik a fej-nyaki daganatok és a végbélrák kialakulásában is.
A terv azt hivatott elérni, hogy az átoltottság aránya a célcsoport – az EU-ban élő lányok – esetében legalább 90%-os legyen, és a fiúk körében is jelentősen növekedjen.
„Az EU az egészségért” program által finanszírozott SHIELD együttes fellépés (a fertőzéssel kapcsolatos rákos megbetegedések felszámolására irányuló egészségügyi beavatkozásokra vonatkozó stratégiák) támogatni fogja a tagállamokat a HPV és a HBV elleni átoltottság növelésében, a nyomonkövetési rendszerek javításában, valamint az átfogó orvosbiológiai megelőzési programok kidolgozásában.
Emellett a Bizottság támogatta a HPV és HBV elleni oltással kapcsolatos tudatosságépítésre, valamint a félretájékoztatás és dezinformáció elleni küzdelemre vonatkozó kommunikációs modell kidolgozását, amely gyakorlati iránymutatást nyújt a tagállamoknak a tényeken alapuló nyilvános kommunikációhoz. A SHIELD együttes fellépés révén ez a modell konkrét figyelemfelkeltő kampányokban ölt testet, amelyek a HPV és HBV elleni oltást mint hatékony rákmegelőzési eszközöket népszerűsítik.
Légzőszervi fertőzések
A légzőszervi fertőzések, például a szezonális influenza, a SARS-CoV-2 (Covid19), a légúti szinciciális vírus (RSV) és a pneumococcus okozta betegség elleni védőoltás segít megelőzni a szív- és érrendszeri szövődményeket a veszélyeztetett csoportoknál. A 65 év felettiek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők körében a védőoltás csökkenti a szívinfarktus, a stroke és más akut esetek kockázatát.
Az Európai Bizottság által 2025 decemberében előterjesztett szívvédelmi terv a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére szolgáló intézkedésként javaslatot tesz egy légzőszervi fertőzések elleni vakcinázásról szóló tanácsi ajánlásra.
A védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről szóló tanácsi ajánlás
Az uniós országok egészségügyi miniszterei 2018 decemberében tanácsi ajánlást fogadtak el a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről.
Ez a szakpolitikai kezdeményezés olyan intézkedéseket szorgalmazott, mint az oltóanyagok beszerzésének koordinálása, a kutatás és az innováció támogatása, valamint a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság leépítése. Általános célja az volt, hogy az egész életre kiterjedő szemléletmódot alkalmazva növelje az átoltottságot az EU-ban.
A harmadik uniós egészségügyi program által 3,55 millió euróval társfinanszírozott együttes vakcinázási fellépéssel (2018–2022) az Európai Bizottság megerősítette az átoltottság növelésére irányuló tagállami erőfeszítések támogatását. A 2018-ban indított együttes fellépés a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság problémájával foglalkozott, és célja az EU-n belüli átoltottság mértékének növelése volt.
- A Tanács ajánlása
- A Bizottság közleménye
- Kérdések és válaszok
- Kisfilm (feliratozva angolul, franciául, németül, olaszul és románul)
- Adatlap (angolul, franciául, németül, olaszul, portugálul és románul)
- Tájékoztató – A védőoltásokba vetett bizalom erősítését célzó uniós intézkedések megvalósítása
A fentieken túlmenően a Bizottság azzal támogatja az EU országait az átoltottság mértékének fenntartásában, illetve növelésében, hogy:
- előmozdítja a szezonális influenza elleni védőoltás felvételét a veszélyeztetett csoportok körében;
- arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti ütemtervek alapján gondoskodjanak minden gyermek immunizációjáról;
- az immunizáció fontosságának tudatosítása és az uniós tagállamok idevágó tevékenységeinek támogatása.
Az Európai Bizottság 2022 és 2025 között végrehajtott #UnitedInProtection kommunikációs kampánya a védőoltások egész életen át tartó megközelítésének előnyeire hívta fel a figyelmet.
Biztonságos Covid19-oltóanyagok Európa számára
- Az Európai Bizottság 2020. június 17-én uniós stratégiát terjesztett elő a Covid19 elleni oltóanyagok kifejlesztésének, előállításának és alkalmazásának felgyorsítására. Hatásos és biztonságos oltóanyagokra van szükség a Covid19-betegséget okozó koronavírus, a SARS-CoV-2 ellen, mert ez a legjobb módja annak, hogy fokozatosan véget vessünk a világjárványnak.
- A Bizottság 2020. október 15-én közleményt tett közzé a Covid19 elleni oltási stratégiákra és az oltóanyagok alkalmazására való felkészülésről, amelyben ismertette, hogy a tagállamoknak mely fő szempontokat kell figyelembe venniük koronavírus elleni oltási terveik kidolgozásakor, többek között az oltás felvételénél elsőbbségre jogosult csoportok meghatározásakor.
- Ha szeretne többet tudni arról, mit tesz a Bizottság azért, hogy világszerte biztonságos és hatásos oltóanyagok védjék az embereket a koronavírus-fertőzéssel szemben, látogasson el erre az oldalra: Biztonságos Covid19-oltóanyagok Európa számára
A védőoltások ügyét szolgáló koalíció
A védőoltások ügyét szolgáló koalíciót 2019 tavaszán hívta életre a Bizottság. Az egészségügyi dolgozók, illetve hallgatók európai szövetségeiből álló összefogás a vakcinázást népszerűsíti a polgárok és az egészségügyi szakemberek körében végzett munkája során. A koalíció tagjai vállalják, hogy pontos információkkal szolgálnak a nyilvánosság számára, küzdenek a védőoltásokkal és a vakcinázással kapcsolatos tévhitek ellen, és megosztják a bevált módszereket.
