Egészség–EU Hírlevél, 240. szám – Fókuszban

Tíz teendő a teljes átoltottság érdekében

Az Európai Bizottság és a WHO volt a házigazdája a 2019. szeptember 12-én megrendezett Védőoltásügyi Világkonferenciának, amely azzal a céllal jött létre, hogy gátat szabjon a védőoltással megelőzhető betegségek terjedésének és a vakcinázással kapcsolatos félretájékoztatásnak. A konferencián elhangzottakat az alábbiakban összegezzük.

Mindenkinek részesülnie kell a vakcinázás előnyeiből. A biztonságos és hatékony oltóanyagok ellenére több tényező is rontja a világ népességének átoltottsági arányát: a vakcinákhoz történő egyenlőtlen hozzáférés, a védőoltáskészletekben felmerülő hiány, a félretájékoztatás, beletörődés a betegségek jelentette kockázatokba, az oltásokba vetett közbizalom csökkenése és a tőkekivonás. A vakcinázás vitathatatlanul az egyik legeredményesebb népegészségügyi intézkedés. Igyekeznünk kell fenntartani a vakcinázás nehezen elért eredményeit, sőt, fokoznunk is kell azokat. A cél az, hogy az egészségügyi rendszerek hatékonyak és igazságosak legyenek, és hogy csökkentsük a megelőzhető betegségek okozta kárt és szenvedést. A fennálló gyógyászati szükségletek kielégítése érdekében kutatási és fejlesztési beruházásokra is szükség van, hogy új vakcinák jöhessenek létre, és hogy a meglévőket továbbfejlesszék.

A világkonferencián levont tanulságok, valamint a teljes átoltottság és a védőoltásokkal megelőzhető betegségek felszámolása érdekében foganatosítandó intézkedések:

1. Elő kell segíteni a világszintű politikai összefogást, továbbá hatékony nemzetközi, tagállami, regionális és helyi szintű együttműködést és partnerséget kell kialakítani az egészségügyi hatóságokkal, egészségügyi dolgozókkal, a civil társadalommal, közösségekkel, tudósokkal és az iparág képviselőivel. A cél az, hogy a folyamatos magas átoltottsági aránynak köszönhetően mindenki, mindenhol védve legyen.
2. Az egyetemes egészségügyi ellátás távlati tervével összhangban garantálni kell, hogy minden ország rendelkezzen saját immunizációs stratégiával, és hogy végre is hajtsa azt. Ennek érdekében fokozni kell a pénzügyi fenntarthatóságot.
3. Hatékony ellenőrzési rendszereket kell kidolgozni az oltással megelőzhető betegségek vonatkozásában, különös tekintettel azokra, amelyek felszámolása globális cél.
4. A védőoltásokkal szembeni ellenérzést csírájában kell elfojtani: növelni kell a védőoltások iránti bizalmat, és tudományosan jól megalapozott, körültekintően kidolgozott programokat kell végrehajtani.
5. A digitális technológiák nyújtotta lehetőségek kihasználásával meg kell erősíteni a vakcinázási programok teljesítményének ellenőrzését.
6. Fokozni kell a kutatási erőfeszítéseket, hogy minél több adat kerüljön nyilvánosságra az oltások hatékonyságáról és biztonságáról, valamint a vakcinázási programok hatásáról.
7. A kutatás, a fejlesztés és az innováció terén további erőfeszítésre és beruházásra lesz szükség (pl. új finanszírozási és ösztönzési modellekre), hogy új vagy továbbfejlesztett oltóanyagok és oltási eszközök kerülhessenek forgalomba.
8. A vakcinák rendelkezésre állásának jobb nyomon követésével, az előrejelzési, beszerzési, kiszállítási és tárolási rendszerek javításával, valamint a gyártókkal és a forgalmazási lánc valamennyi szereplőjével folytatott együttműködés szorosabbra fűzésével és a gyártási kapacitás optimális kiaknázásával (vagy növelésével) csökkenteni kell az oltóanyaghiány kialakulásának kockázatát.
9. Segíteni kell az egészségügy valamennyi területén dolgozó szakembereknek és a médiaszereplőknek, hogy hatékony, átlátható és objektív tájékoztatást tudjanak nyújtani a lakosságnak, valamint fel tudjanak lépni a hamis és félrevezető információkkal szemben (pl. közösségi platformokkal és technológiai vállalatokkal közreműködve).
10. Az új immunizációs menetrend (2030) révén a vakcinázást összhangba kell hozni a globális egészségügyi és fejlesztési menetrendekkel.

Uniós szintű tevékenységek

Hírek

További érdekes oldalak