Az egészségügyi rendszerekkel szemben követelmény, hogy hozzáférhetőek, hatékonyak és időtállóak legyenek. Abban mindegyik rendszer megegyezik, hogy állandó nyomásnak van kitéve. A feltételek folyamatos alakulása következtében ugyanis állandóan meg kell újulnia, alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez, ami kedvezőtlen hatást gyakorolhat az egészségügyi ráfordításokra. A nyomás sokszor a következő tényezőkből adódik:
- demográfiai változások (a népesség elöregedése),
- epidemiológiai változások (a krónikus betegségek jelentette terhek növekedése),
- új technológiák megjelenése (az interoperabilitás és a szabványosítás követelményével nehezítve),
- a betegek erőteljesebb érdekérvényesítő képessége,
- munkaerőhiány,
- az egészségügyi szakemberek egyenlőtlen földrajzi megoszlása,
- egészségi egyenlőtlenségek.
Az egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos uniós stratégia 2014-től datálódik. Célja, hogy uniós szinten koordinálja az egészségügyi rendszerek hatékonyságának, hozzáférhetőségének és stabilitásának javítására irányuló erőfeszítéseket.
A hatékony, hozzáférhető és alkalmazkodóképes egészségügyi rendszerekre vonatkozó uniós stratégia |
||
|
A hatékonyság növelése |
A hozzáférhetőség javítása |
Az alkalmazkodóképesség javítása |
| Az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelése | Az uniós egészségügyi munkaerő tervezése | Egészségügyi technológiaértékelés |
| Betegbiztonság és az ellátás minősége | A gyógyszerek költséghatékony alkalmazása | Egészségügyi információs rendszer |
| Az egészségügyi ellátás integrációja | A 2011/24/EU irányelv optimális végrehajtása | E-egészségügy |
Az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága
Közismert tény, hogy összefüggés van a közegészségügy, a gazdasági jólét és a társadalmi kohézió között, mint ahogyan az is, hogy mindez kihat az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára. Az e téren előttünk álló kihívásokat hatékonyságnövelő intézkedésekkel kell kezelni, miközben gondoskodni kell arról, hogy továbbra is mindenki számára hozzáférhető legyen a színvonalas egészségügyi ellátás. Az ezzel kapcsolatos szakpolitikai teendőket és lehetőségeket az alábbi dokumentumok vázolják fel:
- Az egészségügyi rendszerekre vonatkozó uniós stratégia
- Az Európai Bizottság és a Gazdaságpolitikai Bizottság 2016. évi közös jelentése az egészségügyi ellátásról és a költségvetési fenntarthatóságról
- Kísérő jelentés: Egészségügyi helyzet az Európai Unióban
Az európai szemeszter egészségügyet érintő elemei
A Bizottság a gazdaságpolitikai koordináció kereteként 2014 óta alkalmazott európai szemeszter során górcső alá veszi a tagállamok egészségügyi rendszereinek hatékonyságát, hozzáférhetőségét és stabilitását. Az európai szemeszter éves ciklusai elején a Bizottság az éves növekedési jelentésekben általában véve is felhívja a figyelmet az egészségügy fontosságára.
A Bizottság elemzésekkel, előrejelzésekkel, illetve konkrét reformjavaslatokkal segíti az uniós tagországokat. Emellett különböző finanszírozási eszközöket bocsát rendelkezésre ahhoz, hogy a tagállami intézmények – kapacitásukat növelve – végre tudják hajtani a reformokat.
A szemeszter folyamata ösztönzőleg hat az egészségügyi rendszerek nemzeti strukturális reformjaira. A reformokat és a kapcsolódó intézkedéseket a szemeszter országjelentései és az országspecifikus ajánlások is taglalják. A folyamat kezdete óta már a tagállamok több mint egyharmada kapott egészségügyi ajánlásokat, amelyek teljesítését a Bizottság figyelemmel kíséri. Mivel legtöbbjük komplex egészségügyi reformhoz kapcsolódik, a végrehajtást hosszú távon kell vizsgálni.
