A fertőző betegségek gyorsan terjednek, ha nem lépünk fel ellenük időben. A több országot érintő járványok esetén gyors, célzott és koordinált válaszintézkedéseket kell hozni. Ehhez hasonlóan a vegyi eredetű veszélyek vagy a környezeti katasztrófák (pl. vulkánkitörés) is hamar átléphetik az országhatárokat vagy kimeríthetik egyetlen ország reagálási képességét.
Az egészségügyi válságok kezelésében az EU szerepe az, hogy összehangolja a válaszintézkedéseket. A konkrét népegészségügyi intézkedésekért a tagállamok kormányai tartoznak felelősséggel, amelyeknek olyan tényezőket is mérlegelniük kell, mint az ország járványügyi helyzete, a társadalom szerkezete és az országos egészségügyi rendszer kapacitása.
A Bizottság az Egészségügyi Biztonsági Bizottság keretében szorosan együttműködik az összes uniós tagállammal, hogy válaszintézkedéseik koherensek és egymással összehangoltak legyenek. A Bizottság emellett uniós szintű eszközöket is mozgósíthat (pl. közös közbeszerzés), hogy közvetlenül támogassa a tagállamokat.
A Covid19-világjárvány súlyos egészségügyi válság, amely széles körű, uniós szinten összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. A 2026-os hantavírus-esetek és a 2026-os ebolavírus-járvány során hozott intézkedések jó példái az ilyen uniós együttműködésnek.
Uniós szintű közegészségügyi szükséghelyzet elismerése
Az Európai Unióban a közegészséget fenyegető, határokon át terjedő súlyos veszély esetén (beleértve a pandémiás helyzeteket is) az Európai Bizottság uniós szintű közegészségügyi szükséghelyzetet ismerhet el.
A szükséghelyzet elismerése előtt a Bizottság figyelembe veszi az ECDC, valamely más érintett uniós ügynökség vagy szerv, illetve az (EU) 2022/2371 rendelettel létrehozott tanácsadó bizottság szakértői véleményét.
Az uniós szintű közegészségügyi szükséghelyzet elismerése a következő intézkedések bevezetését vonhatja maga után:
- gyógyszerekkel és orvostechnikai eszközökkel összefüggő intézkedések az Európai Gyógyszerügynökség megerősített szerepéről szóló rendelet ((EU) 2022/123 rendelet) alapján;
- az egészségügyi ellenintézkedések hiányainak nyomon követésére, az ellenintézkedések kidolgozására, az azokkal kapcsolatos beszerzésekre, az ellenintézkedések irányítására és bevezetésére szolgáló mechanizmusok;
- az ECDC által nyújtott támogatás aktiválása az uniós egészségügyi munkacsoport mozgósítása és bevetése érdekében;
- az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus aktiválása.
Az elismerés előtt a Bizottság felveszi a kapcsolatot az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) is, hogy megossza a járvány kitörésére vonatkozó elemzését, és tájékoztatást nyújtson az uniós szintű közegészségügyi szükséghelyzetek tervezett elismeréséről.
Egészségügyi Biztonsági Bizottság
Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság (HSC) feladata, hogy összehangolja a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre adott gyors uniós reakciót. A bizottság az egyes országok konkrét intézkedéseivel kapcsolatos információcsere legfontosabb fóruma, ahol a tagok az Európai Bizottsággal együtt határozzák meg a felkészülés, tervezés, kockázat- és válságkommunikáció, valamint reagálás mikéntjét.
Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság a rendszeres ülések mellett szükség esetén és az Európai Bizottság vagy valamely tagállam kérésére rendkívüli ülést is tart. Az elnöki tisztséget a Bizottság tölti be. A Covid19-világjárvány legsúlyosabb időszakaiban az Egészségügyi Biztonsági Bizottság heti gyakorisággal ülésezett.
A magas szintű vagy munkacsoporti szintű összetételben ülésező bizottság az EU-tagállamok egészségügyi hatóságainak képviselőiből áll. Az EGT-tagállamok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek megfigyelőként vesznek részt az üléseken.
A bizottság Covid19-cel foglalkozó üléseire rendszeresen meghívtak megfigyelőként nem uniós országokat – például nyugat-balkáni partnereket és Ukrajnát –, hogy részvételükkel erősítsék az együttműködést.
Amikor valamelyik tagország népegészségügyi intézkedéseket tervez, hogy fellépjen egy határokon át terjedő súlyos veszéllyel szemben, még az intézkedések elfogadása előtt tájékoztatnia kell a többi uniós országot és az Európai Bizottságot a tervezett fellépés jellegéről, céljáról és hatóköréről – kivéve, ha a népegészség védelme azonnali válaszlépéseket tesz szükségessé.
Az (EU) 2022/2371 rendelet a következő hatáskörökkel tovább erősítette az Egészségügyi Biztonsági Bizottság szerepét:
- vélemények és iránymutatások elfogadása, többek között a konkrét reagálási intézkedésekre vonatkozóan, az egészségügyi szükséghelyzetekre való uniós reagálás jobb összehangolásának lehetővé tétele érdekében;
- a felügyeletre vonatkozó, a tagállamoknak, az ECDC-nek és a Bizottságnak címzett közlemények és ajánlások elfogadása.
A tagállami egészségügyi szolgálatok képviselői az Egészségügyi Biztonsági Bizottságon belül – az Európai Bizottságot is bevonva – konzultációt folytatnak egymással az alábbiak koordinálása céljából:
- a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való tagállami reagálás, beleértve a megelőzés-, felkészültség- és reagálástervezést;
- a tagállami szükségletekhez és körülményekhez igazított kockázati és válsághelyzeti kommunikáció a nyilvánosság és az egészségügyi szakemberek felé;
- vélemények és iránymutatások elfogadása, többek között konkrét reagálási intézkedésekről;
- az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus támogatása.
A nemzeti reagálási képességeket meghaladó, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély esetén az érintett tagállam az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében más tagállamoktól is segítséget kérhet.
További információk:
- Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság ülései
- Eljárási szabályzat
- Az Egészségügyi Biztonsági Bizottságban képviselt hatóságok jegyzéke
Kockázati és válsághelyzeti kommunikáció
A válsághelyzetek tagállami kezelésének fontos eleme a lakosság és az egészségügyi szakemberek tájékoztatása: a kommunikációnak és az információcserének közérthetőnek és eredményesnek kell lennie.
A járványok során az EU támogatja a tagállamok kockázati kommunikációját, de nem ír elő számukra harmonizált intézkedéseket. A Bizottság feladata, hogy garantálja a tagállamok közötti koordinációt, hogy a lakosság és az egészségügyi szakemberek tájékoztatása egységes és összehangolt legyen.
Az egészségügyi válsághelyzeti reagálásra való jobb felkészültség közös közbeszerzés révén
Az egészségügyi válságkezelés uniós keretének egyik fontos vetülete az egészségügyi ellenintézkedések rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének biztosítása. A közös közbeszerzés lehetővé teszi az alapvető egészségügyi felszerelések kollektív és összehangolt beszerzését. Erősíti az egészségügyi válsághelyzetekre való felkészültséget, mivel javítja az egészségügyi felszerelésekhez való méltányos hozzáférést, azok elosztását és az azokkal való ellátás biztosítását az EU-ban és annak partnerországaiban.
Ez a megközelítés, amelyet eredetileg a közös közbeszerzési megállapodással vezettek be, és amelyet a közelmúltban az egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó fejlesztésre, készletezésre, elosztásra és adományozásra irányuló, uniós szinten létrehozott egyéb mechanizmusok is megerősítettek, létfontosságú szerepet tölt be az EU egészségbiztonsági keretének támogatása terén, és hozzájárul a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre való összehangolt reagáláshoz.
A Covid19-diagnosztikai vizsgálatokkal foglalkozó technikai munkacsoport
A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben az Egészségügyi Biztonsági Bizottság 2021 májusában létrehozta a Covid19-diagnosztikai vizsgálatokkal foglalkozó technikai munkacsoportot, amely a 27 uniós tagállam és Norvégia szakértőiből, valamint az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság, a Közös Kutatóközpont és az ECDC képviselőiből áll.
A technikai munkacsoport megvizsgálja az uniós országok és gyártók javaslatait, amelyekben eszközeik felvételét kérik a Covid19-antigéntesztek közös uniós jegyzékébe. A közös uniós jegyzékben szereplő bármely antigén teszt negatív teszteredménye felhasználható uniós digitális Covid-igazolvány kiállításához.
További információk a technikai munkacsoportról és tevékenységeiről.
