Az Európai Bizottság új egészségbiztonsági jogszabálykeretre tett javaslatot, amely felülvizsgálja a jelenlegi jogalapot (azaz az 1082/2013/EU határozatot). A koronavírus elleni fellépés tanulságait is figyelembe vevő javasolt szabályozás megerősíti az uniós koordinációt, és növeli az uniós ügynökségek szerepét a készültségi és válaszintézkedések összehangolásában.
Az új jogszabály elfogadásáig a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló 1082/2013/EU határozat rögzíti a készültség- és reagálástervezés koordinálásának uniós keretét. A cél a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek monitoringjára, korai előrejelzésére és értékelésére, valamint a reagálásra felhasználható kapacitások megerősítése.
A határozat:
- támogatja a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok cseréjét a készültség- és reagálástervezés területén,
- megadja a tagállami cselekvési tervek kidolgozásának kereteit a különféle egészségügyi veszélyek (pl. fertőző betegségek, mint a pandémiás influenza, biológiai vagy ismeretlen eredetű anyagok által okozott események, vegyi anyagok által okozott balesetek, környezeti vagy természeti katasztrófák, szándékos cselekedetek) kezelése terén,
- koordinációs mechanizmusokkal, elemző és kommunikációs eszközökkel elősegíti a tagállami tervek interoperabilitását,
- elősegíti a WHO Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak részét képező alapvető kapacitáskövetelmények teljesítését a népegészségügyi vészhelyzetek észlelése, felmérése, jelentése és az azokra való reagálás terén.
A felkészültség megerősítését célzó uniós intézkedések közé tartoznak többek között azok a rendszeres gyakorlatok, amelyekkel az uniós és a tagállami felkészültségi tervek szerinti eljárások tesztelhetők. Az EU egészségügyi programja képzéseket és szimulációs gyakorlatokat biztosít az uniós tagállamoknak, valamint elősegíti a tapasztalatok, útmutatások és eljárások tagállamok közötti megosztását. Ezzel azt kívánja garantálni, hogy a gyorsan kibontakozó válsághelyzetekben akadálytalanul áramoljanak az információk, azaz a tagállami hatóságok és intézmények együtt tudjanak működni egymással, illetve a Bizottsággal.
A Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA) 2003 óta irányít felkészültségi és válaszintézkedési projekteket.
Az 1082/2013/EU határozat 5. cikke továbbá rendelkezik az egészségügyi ellenintézkedések közös beszerzéséről, mely szintén javítja a felkészültséget és támogatja az összehangolt válaszadást egészségügyi veszélyhelyzetekben.
Egészségügyi ellenintézkedések közös beszerzése: a megfelelő felkészültség biztosítása
A H1N1-vírus okozta 2009-es influenzajárvány rávilágított arra, hogy az uniós tagállamok egy részének a hozzáféréssel kapcsolatos akadályok vagy a magas költségek miatt nehézséget jelent az oltóanyagok és a gyógyszerek beszerzése. A Tanács ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy fejlesszen ki egy mechanizmust az egészségügyi ellenintézkedések közös beszerzésére, amely elősegítené a pandémiás influenza elleni oltás méltányos és egyenlő beszerzését és elosztását.
A Bizottság 2014. április 10-én hagyta jóvá az egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó közös közbeszerzési megállapodást. Ezt a megállapodást 2020 áprilisáig 37 ország írta alá, azaz az összes EU/EGT-ország, továbbá az Egyesült Királyság, Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó*.
A megállapodás értelmében a mechanizmusban önkéntesen részt vevő uniós tagállamok és intézmények közösen szerezhetnek be egészségügyi ellenintézkedésekhez szükséges eszközöket (pl. vakcinákat, antivirális készítményeket és más kezeléseket) a határokon átterjedő egészségügyi veszélyek különböző típusainak leküzdéséhez. A megállapodás rögzíti az eljárás gyakorlati megszervezésének egységes szabályait, azaz:
- szabályozza a mechanizmus gyakorlati vonatkozásait,
- meghatározza a választott eljárásnak megfelelő döntéshozatali folyamatot,
- meghatározza a pályázatok értékelésének és a szerződés odaítélésének kereteit.
A közös beszerzési mechanizmus célja, hogy javítsa a részt vevő uniós tagállamok felkészültségét a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szemben, igazságosabb hozzáférést biztosítson számukra konkrét egészségügyi ellenintézkedésekhez, valamint hogy javítsa az ellátásbiztonságot és kiegyensúlyozottabbá tegye az árakat. Közös közbeszerzési eljárást akkor lehet indítani, ha legalább négy tagállam és a Bizottság megszavazza és részt szeretne venni benne.
A Bizottság és több uniós tagállam, melyek együtt az európai lakosság kb. felét teszik ki, 2019 márciusában keretszerződéseket írt alá pandémiás influenza elleni vakcinák előállításáról és leszállításáról. Ez jelentős eredménynek számít a népegészségügy és a határokon átterjedő súlyos veszélyekre való felkészültség terén.
A közös közbeszerzések szintén kiemelkedő szerepet játszottak a Covid19-világjárvány elleni küzdelemben. Több száz, összesen közel 13 milliárd euró értékű szerződés biztosítja, hogy a legfeljebb 36 részt vevő ország hozzáférjen az alapvető innovatív terápiás készítményekhez, valamint a védőeszközökhöz és orvosi felszerelésekhez, összhangban a tesztelésre és a vakcinázásra vonatkozó uniós szakpolitikákkal.
2020 eleje óta mintegy 36 ország vett részt tizenkét közös közbeszerzési eljárásban. Az így született több mint 200 szerződés révén ezek az országok közel 13 milliárd euró értékben rendeltek alapvető egészségügyi felszereléseket és innovatív terápiás készítményeket.
*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
Kapcsolódó információk
- Az 1082/2013/EU határozat 5. cikke
- A közös közbeszerzési megállapodás aláírási ceremóniái
- Az egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó közös beszerzésekről szóló kulcsfontosságú dokumentumok
