Globalizált világunkban a fertőző betegségek nagyon gyorsan terjednek egyik országról a másikra. Az egészségügyi veszélyek korai felismeréséhez folyamatos és széles körű felügyeletre és korai figyelmeztető és reagálási mechanizmusokra van szükség.
A veszélyek mihamarabbi feltérképezése érdekében az EU olyan struktúrákat hozott létre, amelyek gyors információcserét tesznek lehetővé a tagállamok népegészségügyi hatóságai és világszintű szervek, mint pl. az Egészségügyi Világszervezet (WHO) között.
Fertőző betegségek és más egészségügyi veszélyek felügyelete
A felügyeleti rendszerek feladata, hogy információkkal szolgáljanak a fertőző betegségekkel kapcsolatos fejlemények figyelemmel kíséréséhez. Segítenek azonosítani a kockázati tényezőket és azokat a területeket, ahol beavatkozásra van szükség. A felügyelet révén nyert információk lehetővé teszik a megelőzési programok prioritásainak meghatározását, a programok megtervezését, megvalósítását és a forráselosztást, továbbá a programok értékelését és ellenőrzését.
A 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elsőként hozta létre a fertőző betegségek járványügyi felügyeletére és ellenőrzésére szolgáló hálózatot.
A 2119/98/EK határozatot azóta visszavonták, és helyébe a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló, 2013. október 22-i 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat lépett. Ez az új határozat ismét életre hívta a fertőző betegségek és az azokkal kapcsolatos speciális egészségügyi problémák járványügyi felügyeleti hálózatát.
Ebben a hálózatban a Bizottság, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a járványügyi felügyeletért felelős tagállami hatóságok működnek együtt. A hálózatot az ECDC működteti és koordinálja.
Az 1082/2013/EU határozatot aztán felváltotta és hatályon kívül helyezte a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló új (EU) 2022/2371 rendelet, amely fenntartotta és megerősítette az európai járványügyi felügyeleti hálózatot. Ez utóbbit továbbra is az ECDC működteti és koordinálja.
Fertőző betegségek felülvizsgált listája
Az uniós járványügyi felügyelet az anthraxtól a zikavírusig 50 fertőző betegséget és különös egészségügyi problémát követ nyomon, köztük az antimikrobiális rezisztenciát is. Ez a lista legutóbb 2018-ban frissült az (EU) 2018/945 bizottsági végrehajtási határozattal; ekkor került a listára a Lyme neuroborreliosis-fertőzés, a dengue-láz, a zikavírus és a chikungunya.
A határozat emellett felülvizsgálta más fertőző betegségek és kapcsolódó egészségügyi problémák (pl. antimikrobiális rezisztencia, egyes egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések) esetdefinícióit. A lista összhangban áll a WHO osztályozásával.
Az (EU) 2022/2371 rendelet felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy naprakészen tartsa a járványügyi felügyeleti hálózat hatáskörébe tartozó fertőző betegségekről és a releváns egészségügyi problémákról, például az antimikrobiális rezisztenciáról vezetett listát.
A Bizottság emellett rögzíti az egyes fertőző betegségek esetdefinícióit, amelyeket a tagállamok a felügyelet céljaira és az ECDC-nek történő jelentéstételhez használnak, hogy az uniós szinten összegyűjtött adatok összehasonlíthatók és összeegyeztethetők legyenek.
Az egyéb típusú egészségügyi veszélyek esetében a tendenciákat és a kockázati profil változásait beazonosító felügyelet más típusú megközelítéseket tesz szükségessé. A Bizottság kapcsolatot tart fenn az érintett uniós ügynökségekkel és az uniós tagállamok hatóságaival, hogy a felkészültségi terveket a kockázatok változásaihoz igazítsák.
Uniós népegészségügyi referencialaboratóriumok
A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló (EU) 2022/2371 rendelet rendelkezett az uniós népegészségügyi referencialaboratóriumok létrehozásáról. Ezek az intézmények támogatják a nemzeti referencialaboratóriumokat a jó gyakorlatok előmozdításában és abban, hogy a tagállamok önkéntes alapon összehangolják egymás között a diagnosztikai és tesztelési módszereket, és hogy következetesen alkalmazzák a betegségek egységes felügyeletéhez és bejelentéséhez szükséges teszteket.
Az Európai Bizottság a referencialaboratóriumokat végrehajtási jogi aktusok útján jelölheti ki; ez első alkalommal 2024 márciusában történt meg.
A kijelölt referencialaboratóriumok a következő betegségekkel vagy egészségügyi problémákkal foglalkoznak:
- baktériumok antimikrobiális rezisztenciája
- vektorok által terjesztett virális kórokozók
- újonnan megjelenő, a rágcsálók által terjesztett és a zoonotikus virális kórokozók
- magas kockázatú, az újonnan megjelenő és a zoonotikus bakteriális kórokozók
- Legionella baktérium
- diftéria és szamárköhögés (pertussis)
Korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer
A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások uniós szintű kiadására szolgáló gyorsriasztó rendszer. Ez a korlátozott hozzáférésű online rendszer állandó kommunikációt biztosít az Európai Bizottság és a kijelölt illetékes tagállami hatóságok között.
Az uniós tagállamok kellő időben és biztonságosan adhatnak ki riasztást, oszthatnak meg információkat és hangolhatják össze intézkedéseiket a több országot érintő, súlyos veszélyekkel kapcsolatban.
A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer az Európai Bizottság tulajdonában van, az informatikai platformot pedig az ECDC üzemelteti. Már sikeresen alkalmazták riasztásra, információk megosztására és a válaszintézkedések összehangolására a Covid19, a majomhimlő, az A(H1N1) pandémiás influenza, az ebola és más fertőző betegségek közelmúltbeli, több országra kiterjedő járványai esetében.
A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer minden fenyegetésre figyelmeztet, így a biológiai és kémiai veszélyekre, de az ismeretlen eredetű veszélyekre is – így például a szélsőséges időjárási eseményekre, vulkanikus hamufelhőkre, vegyianyag-szennyezésekre, és az olyan biológiai veszélyekre is, mint a biotoxinok.
A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer a személyes adatok kezelésére is vonatkozó szigorú szabályok szerint működik. Az (EU) 2017/253 bizottsági végrehajtási határozat rögzíti a riasztásokra vonatkozó eljárásokat a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében, és meghatározza a határokon átterjedő járványveszélyekkel kapcsolatos információcserére, konzultációra és a válaszlépések összehangolására vonatkozó eljárásokat.
Az (EU) 2017/1140 bizottsági ajánlás listázza azokat a személyes adatokat, amelyek a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel összefüggésben a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követését célzó intézkedések koordinálása céljából adatcsere tárgyát képezhetik a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül. A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerek eljárásait meghatározó jogi aktusokat a Bizottság az aktualizált (EU) 2022/2371 rendelet elfogadását követően frissíteni fogja.
A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerek fejlesztéseinek előkészítése folyamatban van. A fejlesztések figyelembe veszik a Covid19 tanulságait, valamint a felülvizsgált (EU) 2022/2371 rendeletet, amely elő fogja írni, hogy a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer platformjának minden típusú fenyegetés bejelentésére alkalmasnak kell lennie.
A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszernek lehetővé kell tennie továbbá a népegészségügyi intézkedések, a kockázatértékelések és a válságkezelési funkciók cseréjét, például a személyes egészségügyi adatok cseréjét a tagországok közötti eredményes kontaktkövetés és egészségügyi evakuálás érdekében.
Az ECDC kibővített megbízatása azt is megköveteli, hogy a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert többek között modern technológiák, mesterséges intelligencia, űralkalmazások és a digitalizált kontaktkövetés egyéb technológiáinak alkalmazásával folyamatosan frissítsék.
A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer aktiválásának időzítése és módja
A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerhez hozzáférő illetékes hatóságok vagy az Európai Bizottság riasztást ad ki, ha egy súlyos egészségügyi veszély:
- egy adott helyen és időpontban szokatlanul vagy váratlanul jelentkezik,
- morbiditási vagy halálozási aránya nagy, vagy exponenciálisan növekszik,
- meghaladja egy tagállam reagálási kapacitását és több uniós országot érint,
- uniós szintű összehangolt reagálást tehet szükségessé.
A figyelmeztetés legfeljebb 24 órával azután jelenik meg, hogy egy uniós ország vagy a Bizottság először értesül a veszélyről. A Covid19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírusról például a Bizottság korán, már 2020. január 9-én kiadta az első értesítést, azaz pár nappal azután, hogy Kína jelezte az ismeretlen vírus felbukkanását.
A Covid19-re adott válasz során a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer támogatta a népegészségügyi-járványügyi utaslokalizáló űrlapokon található adatok cseréjét is a határokon átnyúló kontaktkövetés céljából. A kontaktkövetés a hatékony reagálás alapvető eszköze, mert lehetővé teszi, hogy rövid időn belül azonosítsák az esetlegesen fertőzött személyeket karanténba helyezésük, tesztelésük és/vagy kezelésük érdekében.
Ezzel lehet lassítani vagy akár le is állítani a járvány terjedését. Az utasok adatainak a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztüli cseréjét két jogi aktus tette lehetővé:
- az utaslokalizáló űrlapokon azonosított utasok kontaktkövetése által kiváltott riasztásokról szóló (EU) 2021/858 bizottsági végrehajtási határozat,
- valamint az utaslokalizáló űrlapok kitöltése nyomán azonosított, fertőzésnek kitett személyek kontaktkövetése által kiváltott riasztásokról szóló (EU) 2021/1212 bizottsági végrehajtási határozat.
