Az elmúlt évtizedekben a fertőző betegségek előfordulása általában csökkent vagy stagnált az EU-ban. Az EU országaiban a halálesetek többsége jelenleg a nem fertőző betegségeknek, így a ráknak és a szívbetegségeknek tudható be. A fertőző betegségek azonban így is komoly népegészségügyi kihívást jelenthetnek, amint azt a koronavírus-világjárvány is illusztrálta. Globalizált világunkban a fertőző betegségek nagyon gyorsan terjednek egyik országról a másikra.

Az egészségügyi veszélyek korai felismeréséhez folyamatos és széleskörű felügyeletre és korai figyelmeztető és reagálási mechanizmusokra van szükség. A veszélyek mihamarabbi feltérképezése érdekében az EU olyan struktúrákat hozott létre, amelyek gyors információcserét tesznek lehetővé a tagállamok népegészségügyi hatóságai és világszintű szervek, mint pl. az Egészségügyi Világszervezet között.

Fertőző betegségek és más egészségügyi veszélyek felügyelete

A felügyeleti rendszerek rendeltetése, hogy információkkal szolgáljanak a fertőző betegségekkel kapcsolatos fejlemények figyelemmel kíséréséhez. Segítenek azonosítani a kockázati tényezőket és azokat a területeket, ahol beavatkozásra van szükség. A felügyelet révén nyert információk lehetővé teszik a megelőzési programok prioritásainak meghatározását, a programok megtervezését, megvalósítását és a forráselosztást, továbbá a programok értékelését és ellenőrzését.

A 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elsőként hozta létre a fertőző betegségek járványügyi felügyeletére és ellenőrzésére szolgáló hálózatot.

A 2119/98/EK határozatot azóta visszavonták, és helyébe a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló, 2013. október 22-i 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat lépett. Ez az új határozat újból bevezette a fertőző betegségek és az azokkal kapcsolatos speciális egészségügyi problémák járványügyi felügyeleti hálózatát, amelyben a Bizottság, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a járványügyi felügyeletért felelős tagállami hatóságok működnek együtt. A hálózatot az ECDC működteti és koordinálja.

Az 1082/2013/EU határozat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy állítson fel egy listát (és azt frissítse) a járványügyi felügyeleti hálózat hatáskörébe tartozó fertőző betegségekről és a releváns egészségügyi problémákról, például az antimikrobiális rezisztenciáról. A Bizottság emellett rögzíti az egyes fertőző betegségek esetdefinícióit, amelyeket a tagállamok a felügyelet céljaira és az ECDC-nek történő jelentéstételhez használnak, hogy az uniós szinten összegyűjtött adatok összehasonlíthatók és összeegyeztethetők legyenek.

Fertőző betegségek felülvizsgált listája

A Bizottság 2018 júniusában végrehajtási határozatot fogadott el, amelyben frissítette az uniós járványügyi felügyeleti hálózat által nyomon követett kb. 50 fertőző betegség listáját. Az új lista tartalmazza a közelmúltban vagy újonnan megjelenő fertőző betegségeket is, min pl. a chikungunya, a dengue-láz, a Lyme neuroborreliosis-fertőzés és a zikavírus-fertőzések. A határozat emellett felülvizsgálta más fertőző betegségek és kapcsolódó egészségügyi problémák (pl. antimikrobiális rezisztencia, egyes egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések) esetdefinícióit. A ECDC szakértői segítségével összeállított lista összhangban áll a legfrissebb tudományos adatokkal, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) osztályozásával.

Az egyéb típusú veszélyek esetében a tendenciákat és a kockázati profil változásait beazonosító felügyelet más típusú megközelítéseket tesz szükségessé. A Bizottság kapcsolatot tart fenn az érintett uniós ügynökségekkel és az uniós tagállamok hatóságaival, hogy a felkészültségi terveket a kockázatok változásaihoz igazítsák.

Korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer

Az 1082/2013/EU határozat 8. cikke létrehozta a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások céljára. Ez a korlátozott hozzáférésű online rendszer állandó kommunikációt biztosít az Európai Bizottság és a kijelölt illetékes tagállami hatóságok között. Az uniós tagállamok kellő időben és biztonságosan adhatnak ki riasztást, oszthatnak meg információkat és hangolhatják össze intézkedéseiket a több országot érintő, súlyos veszélyekkel kapcsolatban.

A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer az Európai Bizottság tulajdonában van, az informatikai platformot pedig az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ üzemelteti. Már sikeresen alkalmazták riasztásra, információk megosztására és a válaszintézkedések összehangolására a SARS, az A(H1N1) pandémiás influenza, az ebola, a zika, a Covid19 és más fertőző betegségek közelmúltbeli, több országra kiterjedő járványai esetében.

A 2017. február 13-i (EU) 2017/253 bizottsági végrehajtási határozat rögzíti a riasztásokra vonatkozó eljárásokat a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében, és meghatározza a határokon átterjedő járványveszélyekkel kapcsolatos információcserére, konzultációra és a válaszlépések összehangolására vonatkozó eljárásokat.

A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer aktiválásának időpontja és módja

A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerhez hozzáférő illetékes hatóságok vagy az Európai Bizottság riasztást ad ki, ha egy súlyos egészségügyi veszély:

• egy adott helyen és időpontban szokatlanul vagy váratlanul jelentkezik,
• morbiditási vagy halálozási aránya nagy, vagy exponenciálisan növekszik,
• meghaladja egy tagállam reagálási kapacitását és több uniós országot érint,
• uniós szintű összehangolt reagálást tehet szükségessé.

A figyelmeztetést legfeljebb 24 órával azután kell kiadni, hogy egy uniós ország vagy a Bizottság először értesül a veszélyről. A Covid19 betegséget okozó vírusról (amelynek neve később SARS-CoV-2 lett) a Bizottság korán, már 2020. január 9-én kiadta az első értesítést, azaz pár nappal azután, hogy Kína jelezte az ismeretlen vírus felbukkanását.

A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer használata során személyes adatok (ún. kontaktkövetési adatok) cseréjére kerülhet sor, mert előfordulhat, hogy fertőzött személyeket vagy a fertőzésveszélynek esetlegesen kitett személyeket kell beazonosítani. Ennek során be kell tartani a hatályos adatvédelmi jogszabályokat, azaz az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletét és (EU) 2018/1725 rendeletét. A Bizottság 2017 júniusában elfogadta a személyes adatokról szóló (EU) 2017/1140 ajánlást, amelyben felsorolja a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében cserélhető adatokat.

A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer tökéletesítése

A rendszer 2019 novembere óta megújult formában érhető el. Az új verzió a több országot érintő egészségügyi veszélyek esetén nagyobb hangsúlyt helyez a helyzetismeretre.

A platform új moduljai és funkciói:

• Felkészültségi és kockázati kommunikációs modul (a megfelelő dokumentumok, tagállami tervek és stratégiák megosztására)
• Helyzetismereti modul (konkrét eseményekhez kapcsolódó háttér-információk megadása; táblázatos funkció, amely révén a tagállamok strukturáltan adhatják meg az esetszámot és más tárgyszerű adatokat).

A rendszer átalakításának fő célja az volt, hogy más uniós riasztási rendszerekkel együtt lehessen használni. A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer jelenleg két másik riasztási rendszerhez kapcsolódik, melyek:

• a vérre, szövetekre és sejtekre vonatkozó riasztási rendszer (RAB/RATC, DG SANTE),
• és a pszichoaktív anyagokra vonatkozó riasztási rendszer (EWS-NPS, EMCDDA).

A tervek szerint az elkövetkezendő években más riasztási rendszereket is hozzá fognak kapcsolni a platformhoz, hogy a különböző szektorok képviselői közvetlenül kommunikálhassanak és együttműködhessenek egymással.