A mentális egészség átfogó megközelítése
Az Európai Unió helyzetéről szóló, 2022. szeptemberi beszédében Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke bejelentette, hogy a Bizottság 2023-ban új megközelítést kíván előterjeszteni a mentális egészségre vonatkozóan.
A Bizottság 2023. június 7-én közleményt fogadott el a mentális egészség átfogó megközelítéséről, amely segíteni hivatott a tagállamoknak és az érdekelt feleknek, hogy mihamarabb intézkedéseket hozzanak az ezen a területen jelentkező kihívások kezelésére.
A közlemény új megközelítést vezet be. A tagállamokkal, az érdekelt felekkel és a magánszemélyekkel folytatott széles körű konzultációt követően a Bizottság egy átfogó, a megelőzésre fókuszáló és több érdekelt felet is bevonó közelítésmódot dolgozott ki a mentális jóllét elősegítése érdekében.
Az új közelítésmód abból indul ki, hogy a mentális egészség számos szakpolitikai területet érint, például a foglalkoztatást, az oktatást, a kutatást, a digitalizációt, a várostervezést, a kultúrát, a környezetvédelmet és az éghajlat-politikát. Ez az ágazatközi megközelítés a fizikai és a mentális egészséget egyenrangúan kezeli.
A kezdeményezés a meglévő szakpolitikákra, megközelítésekre és intézkedésekre épül. A közlemény 20 kiemelt kezdeményezése közvetlenül és közvetve fogja támogatni a tagállamokat a mentális egészség átfogó megközelítésében. Az EU 1,23 milliárd euróval tervezi finanszírozni az említett kezdeményezéseket.
A mentális egészség európai hete alkalmából 2024-ben a Bizottság ún. nyomonkövetési keretet tett közzé, melynek alapján figyelemmel kíséri a mentális egészség átfogó megközelítéséről szóló közleményben foglaltak megvalósítását.
A megközelítés végrehajtása olyan konkrét intézkedéseken alapul, amelyek a polgárok és az egészségügyi rendszerek javát szolgálják az egyes országokban. Az intézkedéseket a nemzeti hatóságok és az érdekelt felek valósítják meg, míg a Bizottság koordinálja és szakpolitikai területeken átívelően támogatja azokat. Az intézkedések végrehajtására olyan nemzetközi partnerekkel együttműködésben kerül sor, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold és az UNICEF.
A nyomonkövetési keret révén a Bizottság figyelemmel kíséri a mentális egészség átfogó megközelítéséről szóló közleményben előirányzott intézkedések megvalósítását.
A Bizottság a mentális egészség 2024. évi világnapja alkalmából közzétette a nyomonkövetési keret aktualizált változatát.
A mentális egészség helyzete Európában
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontja az „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” kezdeményezés keretében jelentést tesz az egyes országok egészségügyi helyzetéről. A 2023. évi jelentés kitér az uniós tagállamok, Norvégia és Izland lakosságának mentálhigiéniai helyzetére is.
A világjárvány, Oroszország agressziós háborúja Ukrajna ellen, a klímaválság és a biodiverzitás csökkenése, a munkanélküliség, az infláció valamint a digitális tevékenységek és a közösségi média káros hatásai mind-mind meggyengítették a lakosság (főleg a gyerekek és a fiatalok) már amúgy is labilis lelki egészségét, és rosszkedvet, szorongást és depressziót okoztak.
A mentális zavarok egyenlőtlenül sújtják az egyes népességcsoportokat, és a depresszió gyakoribb a nők, valamint az alacsonyabb jövedelmű és képzetlenebb személyek körében.
A mentális egészségről szóló közelmúltbeli Eurobarométer felmérés (2023. október) eredménye nyilvánvalóvá tette, hogy cselekednünk kell. A felmérés szerint az elmúlt tizenkét hónapban az európaiak 46%-a küzdött valamilyen érzelmi vagy pszichoszociális problémával, és tapasztalt magán például depressziós vagy szorongásos tüneteket.
A mentális zavarokkal küzdő személyek közül csak minden második kér segítséget szakembertől.
Az EU-ban már a Covid19-világjárvány előtt is minden hatodik embernek voltak mentális problémái – a jelenség költsége a GDP 4%-át tette ki.
Becslések szerint a 27 uniós országban és az Egyesült Királyságban a mentális betegségek összköltsége meghaladja a 600 milliárd eurót, azaz a GDP több mint 4%-át teszi ki („Egészségügyi pillanatkép: Európa 2018”).
A 2022. évi „Egészségügyi pillanatkép” szerint majdnem minden második európai fiatal érzi úgy, hogy a mentális egészségügyi ellátása terén kielégítetlen szükségletei vannak. A jelentésből ugyancsak kiderül, hogy a világjárvány idején néhány uniós országban több mint kétszeresére nőtt a depressziós tünetekről beszámoló fiatalok aránya.
Nagyon fontos tehát, hogy továbbra is beruházzunk a mentális egészségügyi ellátás és az egészségügyi rendszerek reformjába (és támogassuk az érintett munkaerőt és szakembereket), továbbá meg kell szüntetni a mentális problémákkal kapcsolatos megbélyegzést és megkülönböztetést.
A jelenlegi kihívások olyan nagyok, hogy további fellépésre van szükség, nehogy maradandó sebeket okozzanak a fiatalabb generációkon.
Ennek során a hangsúlyt át kell helyezni a megelőzésre, azaz kezelni kell többek között a viselkedési kockázati tényezőket és a társadalmi, környezeti és kereskedelmi hatásokat, valamint konkrét és ambiciózusabb intézkedéseket kell hozni az egészségfejlesztés és a mentális betegségek megelőzése terén.
Ez segíteni fog bennünket abban, hogy elérjük az ENSZ fenntartható fejlődési céljait és a WHO nem fertőző betegségekre vonatkozó célkitűzéseit.
A mentális egészséggel kapcsolatos intézkedések áttekintése
A Bizottság prioritásként kezeli a mentális egészséget: az elmúlt 25 évben számos olyan intézkedést és projektet támogatott, amelyek a lakosság lelki egészségét voltak hivatva javítani.
A jelenlegi intézkedések és eszközök áttekintése
1. Bevált és ígéretes gyakorlatok
Az Európai Bizottság egy külön portálon (Best Practices Portal) gyűjti a bevált és ígéretes gyakorlatokat, hogy a tagállamok könnyebben megismerhessék egymás előremutató módszereit.
Az uniós tagállamok 2018-ban a mentális egészséget választották ki a bevált módszerek végrehajtásának kiemelt témájaként.
2019-ben az uniós országok megkapták az előzetesen legjobbnak ítélt bevált módszerek listáját, majd ezeket a módszereket nemzeti prioritásaiknak megfelelően rangsorolták.
A legjobb helyezést elérő három módszer pénzügyi támogatást kap a harmadik egészségügyi program 2020. évi éves munkaterve keretében.
Az egyik a belgiumi mentális egészségügyi rendszer reformját megvalósító ImpleMENTAL együttes fellépés (amely ügyfélközpontú, közösségi alapú szolgáltatásokat nyújt), a másik pedig az Ausztriában kidolgozott, többszintű nemzeti öngyilkosság-megelőzési program.
A fellépésben – amit az EU 5,4 millió euróval támogat – összesen 21 tagállam vesz részt.
A WHO Európai Regionális Irodája „az EU az egészségért” program 2022. évi munkaterve keretében egy 11 millió euró értékű hozzájárulási megállapodás révén támogatja az ImpleMENTAL képzési és kapacitásépítési erőfeszítéseit.
Az Európai Szövetség a Depresszió Ellen EAAD-Best projektje egy olyan programot indított, amely az enyhe és mérsékelt depresszió önkezelését lehetővé tévő eszközre (iFightDepression) épül.
Jelenleg 10 tagállam vesz részt ebben a projektben, amelyet a Bizottság 1,6 millió euróval támogat.
A gyermekek és a fiatalok sajátos szükségleteit célozza az Icehearts Europe és a Let’s Talk About Children projekt, hogy javítsa a fiatalok mentális egészségét és jóllétét.
AZ EU 2023 júliusában felhívást tett közzé a mentális egészséggel kapcsolatos legjobb – már bevált vagy ígéretes – gyakorlatok támogatására. 29 gyakorlatot választottak ki, amelyek megtalálhatók a mentális egészséggel kapcsolatos bevált és ígéretes módszerek uniós tárában (elérhető a Best Practices portálon).
2024. március 11–13-án egy online rendezvényre is sor került, ahol a 29 bevált gyakorlatot végrehajtó szereplők részletesen bemutatták kipróbált módszereiket, hogy a rendezvényen részt vevő tagállami képviselők, ha szeretnék, át tudják azokat ültetni saját országuk gyakorlatába.
2. Az „Egészségesebben, együtt” kezdeményezés
A 2022 júniusában bemutatott „Egészségesebben, együtt” – nem fertőző betegségekre vonatkozó – uniós kezdeményezés szintén a mentális egészség átfogó megközelítését támogatja.
A kezdeményezés célja, hogy olyan eszközöket adjon a tagállamok kezébe, amellyel:
- hatékony szakpolitikákat és intézkedéseket dolgozhatnak ki a főbb nem fertőző betegségek jelentette terhek csökkentésére,
- javíthatják a lakosság egészségét és jóllétét,
- csökkenthetik az egészségügyi egyenlőtlenségeket.
A kezdeményezés öt fő területtel foglalkozik. Ezek közül az egyik a mentális egészségügyi és neurológiai rendellenességek.
A tagállamok és az érdekelt felek közös munkafolyamatának eredményeképpen a kezdeményezés hathatós intézkedések végrehajtását támogatja a jóllét elősegítésétől az aktív megelőzésen át a krónikus betegségben szenvedők társadalmi befogadásáig.
A kezdeményezés mentális egészséggel kapcsolatos része négy kiemelt terület köré szerveződik:
- A mentális egészség kedvező feltételeinek előmozdítása és a reziliencia növelése, a mentális egészség érvényre juttatása valamennyi szakpolitikában
- A mentális jóllét elősegítése és a mentális zavarok megelőzése
- A jó minőségű mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való időben történő és méltányos hozzáférés javítása
- A jogok védelme, a társadalmi befogadás fokozása és a mentális zavarokkal kapcsolatos megbélyegzés kezelése
Ezeken a területeken az intézkedések már folyamatban vannak, és 2027-ig folytatódni fognak.
3. Kapacitásépítés és képzés a mentális egészséggel kapcsolatban
A tagállami intézkedések támogatása érdekében a Bizottság az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) közösen több projektet indított útnak, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos bevált gyakorlatok átvételével és végrehajtásával kapcsolatban technikai segítségnyújtási és kapacitásépítési támogatást biztosítson az egyes uniós tagállamoknak, egyéni igényeik figyelembevételével.
A 2024 januárjában indított EU-PROMENS projekt multidiszciplináris képzést fog nyújtani az egészségügyi szakemberek, tanárok, oktatók és szociális munkások számára a mentális egészséggel kapcsolatban.
Emellett a mentális egészségügyi szakembereknek csereprogramokat is fog kínálni. Ezt a képzési és csereprogramot „az EU az egészségért” program 9 millió euróval támogatja.
4. A megbélyegzés és a megkülönböztetés elleni küzdelemre vonatkozó uniós támogatási csomag
A közvélemény egyre többet tud a mentális problémákról, ennek ellenére a megbélyegzés és a megkülönböztetés továbbra is akadályozza az érintetteket abban, hogy segítséget kérjenek. A mentális egészség átfogó megközelítéséről szóló közlemény 20 kiemelt kezdeményezésének egyike kifejezetten a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés elleni fellépésre irányul.
A Bizottság a népegészségügyi szakértői csoport mentális egészséggel foglalkozó alcsoportja keretében létrehozott egy ún. szerkesztői csoportot, hogy segítse a tagállamokat a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés és megkülönböztetés problémájának kezelésében.
A szerkesztői csoport feladata az volt, hogy kidolgozzon egy uniós támogatási csomagot, amelyet az Egészségügyi Világszervezettel és a Mentális Egészség Európájával a mentális egészség világnapján, 2024. október 10-én közösen szervezett rendezvényen mutattak be. A támogatási csomag a következőkből áll:
- A WHO megbélyegzéssel és megkülönböztetéssel foglalkozó eszköztárának uniós ismertetése
- Médiakampány a megbélyegzésről (#InThisTogether)
- Válogatás a bevált és ígéretes gyakorlatokból az uniós tagállamok és az érdekelt felek által a megbélyegzés és a megkülönböztetés elleni küzdelem támogatása céljából
- Vitaanyag a megbélyegzés és a megkülönböztetés kezeléséről
A mentális egészséggel kapcsolatos projektek finanszírozása
A Bizottság „az EU az egészségért” program éves munkaprogramja keretében pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak és az érdekelt feleknek a mentális egészség megőrzését és javítását célzó tevékenységek végrehajtásához.
Az elmúlt három évben már több mint 30 millió eurót különítettek el a mentális egészség népegészségügyi vonatkozásaival foglalkozó projektekre, beleértve a mentális egészségügyi ellátás reformját is.
„Az EU az egészségért” 2023. évi munkaprogram összesen 18,5 millió eurót különített el a mentális egészség előmozdításának és a mentális egészségügyi problémák megelőzésének támogatására:
- 6 millió eurót kapnak a tagállami hatóságok, hogy együttműködjenek egy, a mentális jellegű kihívások kezelését célzó közös fellépésben.
- 4,5 millió eurót kapnak az érdekelt felek a mentális egészség előmozdításával, valamint a mentális problémák megelőzésével és kezelésével kapcsolatos projektek támogatására.
Mindkét fellépés a különösen kiszolgáltatott csoportokra, például a migránsokra, a menekültekre, a romákra és az Ukrajnából érkezett, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekre irányul.
- 8 millió euró jut majd a rákbetegek, a rákbetegség túlélői, valamint gondozóik és családjaik mentális egészségügyi kihívásainak kezelését célzó projektekre.
A tagállamok „az EU az egészségért” program 2024-es munkaprogramja keretében is kapnak majd pénzügyi támogatást (6 millió eurót), hogy átfogó, megelőzésorientált megközelítést alkalmazó közös fellépés keretében támogassák a kiszolgáltatott csoportok mentális egészségét.
Az érdekelt felek további 2 millió eurót kapnak olyan projektekhez, amelyek támogatják a mentális egészség előmozdítására irányuló tagállami erőfeszítéseket.
Ezeket az uniós finanszírozású projekteket az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HaDEA) irányítja.
Irányítás
A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a mentális egészség előmozdítása és a mentális betegségek megelőzése érdekében.
A tagállamokkal folytatott együttműködésre és eszmecserére a népegészségügyi szakértői csoport mentális egészséggel foglalkozó alcsoportján belül kerül sor. Tagjai rendszeresen tanáccsal látják el a Bizottságot a kiemelt kezdeményezések végrehajtása kapcsán.
Az alcsoport feladata továbbá, hogy tájékoztassa a Bizottságot az átfogó megközelítéssel kapcsolatos releváns intézkedések és a mentális egészséggel kapcsolatos egyéb intézkedések tagállami végrehajtásáról.
Az uniós egészségpolitikai platformon belül működő mentális egészségügyi hálózaton keresztül rendszeres interakcióra és együttműködésre kerül sor minden kulcsfontosságú érdekelt féllel.
Az érdekelt felek hálózatát („Mentális egészség minden szakpolitikában”) a Mental Health Europe (Mentális Egészség Európa) vezeti. A hálózat nyitva áll az egészségügyi ágazaton belüli és kívüli érdekelt felek előtt egyaránt, hogy megosszák egymással ismereteiket és szakpolitikai ajánlásokat fogalmazzanak meg.
Ukrajna támogatása – a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők és a menekültek mentális egészsége
A menekülteknek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek, különösen a háború (így az Ukrajnában dúló háború) elől menekülőknek mentális egészségügyi támogatásra és gyors ellátásra van szükségük, hogy könnyebben feldolgozhassák traumás élményeiket, illetve csillapíthassák szorongásukat.
A Bizottság 31,2 millió eurót mozgósított „az EU az egészségért” programból azoknak az Ukrajnából menekülőknek a megsegítésére, akik sürgős mentálhigiénés támogatásra és traumakezelésre szorulnak.
A Bizottság hozzájárulási megállapodást írt alá a Vöröskereszt Nemzetközi Szövetségével. A megállapodás célja, hogy segítse az Ukrajnát elhagyni kényszerült embereket, hogy megbirkózzanak az őket ért traumával, és mentálhigiénés segítséget kapjanak.
Az EU továbbá 3 millió euróval támogatja az alábbi négy projektet:
- MESUR
- Peace of Mind
- Well-U
- U-Rise
E projektek mentális egészségügyi támogatást nyújtanak az Ukrajnát elhagyni kényszerült embereknek, valamint javítani kívánják a migránsok és a menekültek mentális egészségét és pszichés jóllétét.
A Bizottság emellett számos online tanfolyamot és egyéb képzési anyagot kínál a migránsok egészségével kapcsolatban. Ilyen például:
- az ECDC virtuális akadémiája,
- az egészségpolitikai platformon hozzáférhető Migráció és egészségügy hálózat: szakemberek képzése.
A tanfolyamok kidolgozását a harmadik egészségügyi program támogatta.
Mentális egészség a Covid19 kontextusában
A világjárvány és annak utóhatásai növelték a mentális egészségügyi szolgáltatásokra nehezedő terheket.
Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2020” című jelentésből kiderül, hogy a Covid19-világjárvány és az azt követő gazdasági válság fokozott terhet jelentett a polgárok mentális jóllétére, és növekedett a stressz, a szorongás és a depresszió a lakosság körében.
A fiatalok és az alacsonyabb jövedelműek nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
A mentális egészség tekintetében a világjárvány kedvezőtlen hatásának jelentős része annak tudható be, hogy fennakadások voltak az eleve mentális zavarokkal küzdők egészségügyi ellátásában.
Néhány hónappal a pandémia kitörése után az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság az egészségpolitikai platformján létrehozott egy kifejezetten ezzel a témával foglalkozó hálózati felületet, hogy az érdekelt egészségügyi és társadalmi szervezetek megoszthassák egymással a mentális egészség terén szerzett Covid19-vonatkozású ismereteiket és bevált módszereiket.
A Mental Health Europe (Mentális Egészség Európa) nevű ernyőszervezet által koordinált virtuális hálózat és dokumentumtár egyebek mellett a kiszolgáltatott helyzetű csoportok – hajléktalanok, korábbi egészségi problémákkal küzdő emberek, idősek stb. – szükségleteivel foglalkozik.
„Az EU az egészségért” 2021. évi munkaprogram 750 ezer eurót nyújt az olyan bevált gyakorlatok tagállami végrehajtásához, amelyek közvetlenül a Covid19-járvány során felmerülő mentális egészségügyi kihívásokat célozzák meg.
Ezek közül két projekt – a MENTALITY és a STEP-IN – tudatosító tevékenységet végez azzal kapcsolatban, hogyan hatott a Covid19-világjárvány a kiszolgáltatott közösségekre, és olyan bevált módszerek megvalósításán dolgozik, melyek e közösségeket hivatottak segíteni.
A Bizottság a 2021. évi Európai Uniós Egészségügyi Díjjal jutalmazta azokat a közösségi alapú kezdeményezéseket, amelyek enyhítették a Covid19 mentális egészségre gyakorolt hatását.
A díjátadó ünnepségre 2022. május 4-én került sor: a nyerteseket és a döntőbe jutott kezdeményezéseket ez a brosúra mutatja be.
